Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 11. kötet. Só - Tezel (Pest, 1834)
S - Stockholm
118 STOCKHOLM másiknak, melly pkkel nem bir, sem valaha bírni nem fog; ezt a' Tevő is jól tudja ’s az áltudást nem is sürgeti. Egyességük czélja az, hogy mennyivel az eladott és megvett levelek ára, az áltudósra kitűzött napon folyó becstől különböz, ezt egymásnak megfizetik. Például A. vesz Aug. 1-én egy statuskitelezőlevelet IOO-tól 91-ért, B. fogadja, hogy e’ levelet A-nak Sept. 1 -jén kezéhez szolgáltatja ; ha e’ papírosak becse Sept. 1-jén 92, úgy B. eladó tartozik A. vevőnek minden eladott százért egy tallért fizetni ; ha pedig e’ papírosak becse Sep. 1-jén 90 volna, akkor A. vevő köteles B. eladónak minden száztól viszont egy tallért fizetni. E’ kereskedés tehát csupán fogadás neme, melly kereskedés színe alatt lappang, ’s melly által néha nagy summákat nyerhetni, de veszthetni is. Ez ál kereskedést némelly országokban eltűrik, másutt mint csalást és szerencsejátékot tiltják és büntetik. Újabb időkben sok vitára adott alkalmat azon kérdés, ha e’ játékot egészen elkellen e’törölni ? Úgy látszik, azok ítélete leghelyesebb, kik meghagyják ugyan a’ későbbi szolgáltatás szabadságát, de mihelyt megmutattatik, hogy az eladott papírosak az eladónak birtokában nem voltak ’s az átadás idején sem lehettek, a’ panaszt nem kereskedéshez , hanem meg nem tartott fogadáshoz , vagy szerencsejátékhoz tartozónak vélik. Stockholm (a’ szél. 59° 19 15"), minden éjsz. város közt legszebb ’s fekvésére nézve talám csak Konstantinápoly vetélkedhetik vele. Több szigetből áll, mellyek a' nagy Malarta öblei által formáltatnak ’s részint pompás hidak által köttetnek öszve (az, melly a’ Norrmalm felé visz, mintegy 1000.) A’ város közepén eveznek be és, ki a’ gazdagon megterhelt hajók. A’ város 3 főrészei : a’ hajdani építmény s 2 külvárosa , Södermanm és Norrmalm , 2 vele öszszekötött sziget, mellyek közül egyik éjszakra, másik délre fekszik, ’s mellyekhez külömbféle irányban több apró sziget ragadva ezeket úgy lehet tekinteni, mint külvárosokat. Jelesebbek ezek közt: Kutigsholm, Kjørkholm, Kastelholm, Iliddarholm. A’ Stockholm szigetén diszl. kir. kastélyai, mellye, a’ régi 1697 leégvén, 1761 lett készen, kevés épületet lehet öszvehasonlitni Európában. Hasonló ékességei a' városnak a’ régi főtemplom, mellyet igen szép orgona, és svéd mivészeknek több gyönyörű festeményei ékesitnek ; a’ német, finn (igy neveztetik a’ finn nyelvtől, melly’en prédikálnak benne) templomok; az ország bankjának épülete; a’ kir. pénzelő ház; a' lovagház Svédország nemzetségeinek czimereivel. Norrmalmon, a’ város legszebb részében, szembetűnők: az a’ palota, mellyben hajdan a’ vitéz Torstensohn lakott, ’s mellyet Albertine herczegné nagyobbittatott ; a’ 111 Gusztávtól építtetett fényves operaszin; a’ sz. Klára-, Jakab- és Fridriktemplom ; a’ tud. academiájának kősziklán fekvő observatoriuma; 's az itt lakó követek sok palotái. A' lovagsziget (Stiddarholm) egy templomában nyugvó svéd hősök sírboltjain mintegy 5000 zászlót ’s vitorlát láthatni ’s az itt lévő szabad kőmivesek háza legpompásabb Európában. A’király szigetet (Kungsholm) főképpen nagy ágyraöntő műhelye nevezetesiti. Piatzai , a’ város szigeteken feküvén, kicsinyek. Legszebbek: a’ lovagházpiacz, Gusztáv Vada 1773 felállított, zöld, honfi márványból készített szobrával; az Adolf-Fridrikpiacz, 1489 álta fenálló nagy Magdolnatemplomával Södermalmon , ’s az uj díszpiacz Norrmalmon, mellyet XII Káróly' szobra fog ékesitni. Lakói száma 1789 80,000 , 1827 csak 79,526 volt. Stockholm fekvése ’s égalja t. i. legalább némelly holmokon , azaz szigeteken, nagyon segiti a’ hatóságot, annyira , hogy a születtek számát a’ holtaké jóval felyulmulja; ISI 8 az elsőké 2344, az utolsóké 2880 tett. Talám a’ temetőknek is , mellyek a’ városban a’ templomok körül léteznek, van ebbe befolyások. Zsidó csak 160 lakik benne; éppen illy kevés a’ Katholikusok és Görögök száma , bár vallásokat szaba-