Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
G - Goldner János - Goldreich Géza - Goldschmied Adorján - Goldschmied Albert - Goldschmied Albrecht - Goldschmied András - Goldschmied András - Goldschmied Antal - Goldschmied Antal - Goldschmied Balázs - Goldschmied Bálint - Goldschmied Bálint - Goldschmied Bálint - Goldschmied Benedek - Goldschmied Bertalan - Goldschmied Boldizsár - Goldschmied Boldizsár - Goldschmied Cosmas - Goldschmied Czelesztin
Goldner— Goldschmied Goldner János, ötvös. Nagyszebenben élt a XV. században. Müller, Friedrich: Zur Geschichte der sächs. Goldschmied-Zünfte. Sächsischer Hausfreund. 1865. 24. 1. — Roth, Victor: Geschichte des deutschen Kunstgewerbes in Siebenbürgen. (Studien zur deutschen Kunstgeschichte.) Strassburg, 1908. 61. 1. Goldreich Géza, festő. A Képzőművészeti Társulat kiállításain következő műveivel vett részt: « 1895—96. téli kiáll.: Régi emlékek, olajf. 1897— 98. téli kiáll.: Szomorú munka, olajf., 1500 frt. 1898— 99. téli kiáll.: Munka nélkül, olajf., 1500 frt. Kiáll. tárgymutatók. — Műcsarnok, 1898. 95. 1. Goldschmied (Goldschmidt) Adorján, szász nemzetiségű ötvös a XVI. század második felében Kolozsvárt, hol a város közéletében is előkelő szerepet játszott. Jakab Elek: Kolozsvár története. Budapest, 1888. II. 130. 1. Goldschmied Albert, 1. Albert, ötvös. Goldschmied Albrecht (Albrecht Goldschmyd), 1. Albrecht, ötvös. Goldschmied András (Endris Golsmet, Magister Andree Goldsmid, Endris Goltsmid, Endris Goltsmidt, Endress Goldschmidt), 1. András, ötvös. Goldschmied András (Andreas Golttschmydt), ötvös. Bártfán 1593 márcziusában halt meg. Mihalik József: Régi bártfai ötvösök. Arch. Ért. 1896. 424. l.Goldschmied András (Andreas Golttschmydtt), ötvös. A XVI. század második felében Bártfán működött. Meghalt 1598 augusztusában. Mihalik József: Régi bártfai ötvösök. Arch. Ért. 1896. 424. 1. Goldschmied Antal (Anthonius Goldschmidt, Goldschmid), 1. Antal, ötvös. Goldschmied Antal, ötvös. 1550-ben lépett a nagyszebeni ötvös czéhbe. Gyárfás Tihamér: A nagyszebeni ötvösök mesterjegytáblája. Arch. Ért. 1910. 413. 1. (Mesterjegye közölve a 410. lapon.) Goldschmied Balázs, ötvös 1569-ben Rozsnyón. Mikulik József: Egy magyar város viszontagságai a XVI. század második felében. Tört. Tár. 1884. 174, 176, 177. 1. — ny. a.: Rozsnyó város számadási könyvei a XVI. századból. Arch. Ért. 1879. 1S41. Goldschmied Bálint (Váltéri), ötvös Selmeczbányán a XV. század végén és a XVI. század elején. 1514-ben ő készítette Selmecz városi és bányatörvényei könyvének gazdag lombozatú vert és vésett csúcsíves stílű ezüst sarkokkal és kapcsokkal díszített kötését, középen a város vörös, kék és zöld zománczú czímerével. Ez a műremek ma is megvan s újabb történelmi és műkiállításainkon mindenütt ki volt állítva, s miután a belekötött kézirat a XV. századból való és még csúcsíves stílű az ötvös munka is, a szakemberek eleinte XV. századbelinek határozták meg. Az ötvös neve azonban mindezideig ismeretlen volt. Selmeczbánya város egykorú jegyzőkönyvében pedig erre vonatkozólag a következők olvashatók: Az öreg Goldschmied Valtérn, aki oly művészi és drága munkákat készített, amelyekkel még az a művészetgazdag ötvösműveikről ismert körmöczbányaiakat is felülmúlta — a város régi alaptörvényeinek új kötését ezüst díszítményekkel ékesítette. Ezen ajándékáért 1514-ben utolsó ízben a város bírájává választatott. Czobor Béla dr. és Szalay Imre: Magyarország történeti emlékei az ezredéves országos kiállításon. Budapest—Bécs, 1903. II. 259. 1. (képpel). — Kachelmann János: A bányavárosok története. Selmeczen, 1867. III. r. 139. 1. — Kalauz az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum részéről rendezett könyvkiállításhoz. Budapest, 1882. 231. 1. — Lajstroma, A magyar tört. ötvös műkiállítás —. Budapest, 1884. 116. 1. — Pulszky Károly és Radisics Jenő: Az ötvösség remekei. Budapest, é. n. (képpel). — Eugene de Radisics: Le pavilion historique de la Hongrie à l’exposition universelle de Paris. 1900. Goldschmied Bálint (Feisten Goldschmidt), ötvös. A XVI. század második felében Brassóban működött. 1565-ben czéhmester volt. Meghalt 1594 aug. 27-én. Gyárfás Tihamér: A brassói ötvös czéhmesterek könyve. Századok. 1909. 234. 1. — U. az: A brassói ötv. tört. Brassó, 1912. 93. 1. — Resch, Adolf: Die Kronstädter Gold- und Silberarbeiter. Korrespondenzblatt. 1884. 20. 1. Goldschmied Bálint (Goldschmid Welten), 1. Bálint, ötvös. Goldschmied (Goldschmidt) Benedek, ötvös. 1576 körül Pozsonyban élt. Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1911. in. 1. Goldschmied Bertalan (Bartholme goltschmydt, Bartime Goldschmidt), 1. Bertalan, ötvös. Goldschmied Boldizsár (Balthazar Goldschmyt), ötvös. 1529—1530-ig városi szenior volt Kassán. Mihalik József: Kassa v. ötv. tört. Budapest, 1900. 143-1. Goldschmied Boldizsár (Balteser Goldschmit), ötvös. A XVI. század végén s a XVII. elején Nagyszebenben dolgozott. 1604 júl. 10-én a város 72 frt és 67 dénárt fizetett ki neki egy ivóedényért, melyet Huet Albert királybíró számára rendelt meg nála. Archiv des Vereines für sieb. Landeskunde. XIV. k. 408. 1. (Die Meister in der Hermannstädter Goldschmiedzunft von 1595—1605.) — Fabricius Károly: Vázlatok az erdélyi szászok ipari tevékenységéről. Arch. Ért. 1879. 65, 68. 1. Goldschmied Cosmas, 1. Cosmas, ötvös. Goldschmied Cz el esz tin, 1. Czelesztin, ötvös.