Magyar Lexikon 4. Bianchi-Bunkócz (Budapest, 1879)

B - Brunck Richárd Ferenc Fülöp - Brundisium - Brune Vilmos Mária - Brune Keresztély - Bruckenau - Brunehild - Brunehild - Brunel, Marc Isambard - Brunel Isambard Kingdom

Brunck 560 tanácsoshoz, kivel Pétervárra ment. Hal­lási érzékétől hirtelen megfosztatván, egé­szen az irodalomra és tudományra adta magát. Többnyire Svájczban és Rómá­ban élt. Meghalt Kopenhágában 1835. márcz. 25-én. Művei: „Prosaische Schrif­ten“ (Zürich 1799—1801, 4 köt.); „Episo­den aus Reisen durch das Südliche Deutsch­land etc.“ (1807—16, 3 köt.); „Römi­sches Leben“ (Lipcse 1833, 2 köt.) Köl­teményeket is adott ki, melyek nagyon becsesek, de már nem olvastatnak. Brunck Richard Ferencz Fülöp, franczia nyelvész, szül. 1729. decz. 30-án Strasszburgban , Parisban tanult, mint fran­czia hadi biztos részt vett a hétéves há­borúban s 1760 óta erélylyel tanulmá­nyozta a görög nyelvet. B. a forrada­lomhoz csatlakozott, de mérsékeltsége miatt gyanusittatván, Besangonba fog­ságba vitetett; 1790-ben kiszabadult s a római költőket tanulmányozta. Meghalt 1803. jun. 12-én. B. kiadta Apollonios Rhodiost, Aristophanest, Sophoklest, Aes­­chylost, Anakreont, Vergilt, Plautust s Terentiust; munkái: „Poetae graeci gno­mici“ (Strasszb. 1784); „Anacleta veterum poetarum gr.“ (u. o. 1772—76, 4. kiad. 1784); „Anthologia graeca“ (u. o. 1794, 5 köt.) Brundisium (Brundusium), a mai Brin­disi (u. ott.) római neve. Brune (ejtsd: Brivi) Vilmos Mária Anna, franczia ezredes, szül. 1763. márcz. 13-án Brives la Gaillardeben, Coréze de­­partementben, kezdetben public­ista volt, később a katonai pályára lépett és 1793-ban a Vendéeban harczolt a lázadók ellen. 1796—1797-ig az Olaszországban viselt háborúkban vett részt. 1799. szept. 19-én az angolokat legyőzte Bergen mellett, azután okt. 6-án ismét Beverijk mellett és Hollandia odahagyására kényszerítette őket. 1800-ban ismét Olaszországban ve­zérelt. 1802-ben belépett az államtanácsba, 1803—1805-ig Konstantinápolyban követ volt. 1807-ben az éjszaknémet városok ellen intézett ostromoknál volt tevékeny. Napóleon bukása után Avignonban a nép által 1815. aug. 2-án, mint Lam­­balle herczegnő állítólagos gyilkosa, meg­öletett. Brune (ejtsd: Brün) Keresztély, fran­czia tájképfestő s a párisi műegyetemen a helyrajz tanára, szül. 1789. szept. 17-én Párisban, meghalt 1849. ápr. 16-án. Olaj­­festményei a lyoni, orleansi, marseillei, narbonnei s egyébb múzeumokban lát­hatók; főművei ezeken kivül: Szt. Bruno; Visszaemlékezések egy őszi estre a Dau­­phinéban (1844). Neje, szül. Pages Aimée, történeti s­zenrefestőnő, szül. 1803. aug. 24-én Párisban; művei: Psyche Ze­­fir által elcsábittatva (1822); Dafnisz s Klee (1824), Mózes megtalálása (1844, a bordeauxi múzeumban) stb. Bruckenau, város a hasonnevű kapi­tányságban Tirolban, a Puster-völgyben, a Rienz mellett; van várkastélya, szép temploma, két kolostora, márványtörése, 1878 lakosa. Alapítója Bruno kirch­­bergi gróf volt (1230). Brunehild, Athanagild nyugati gót ki­rály leánya, mint Siegbert király fele­sége 561-ben Ausztrália királynője lett. B. rábírta férjét, hogy sógora Chilperich király ellen hadat vezessen, mert ez utóbbi B. nővérét, saját feleségét, megölette. Ezen bábomban Siegbert 575-ben elesett. B. ki családjában folytonos fondorkodá­­sai miatt igen gyűlöletessé tette magát, 613-ban Chlotar király által elfogatott és hosszú kínoztatás után vad ló által agyonhurczoltatott. Brunehild, Isenland királynője, Gun­ther felesége, 1. Nibelungok. Brunei (ejtsd: Brünel), Marc Isara­bár­d, híres angol mérnök, franczia szár­mazású, szül. 1769. ápr. 25-én Hacque­­villeben Andelys mellett, 1786—92-ig a franczia tengerészetnél szolgált, 1793-ban a forradalom következtében Éjszakame­­rikába ment s New - Yorkban egy ágyú­öntöde vezetésével s a kikötőbemenet meg­erősítésével bízatott meg. 1799 ben Ang­liába ment, hol feltalálta a sikattyúgé­­pezetet, egy a hajósikattyu forgatására szolgáló készüléket, 1811-ben a tenger­nagyi hivatal megbizásából a chatami fegy­vergyárban fürészmalmot s 1825—42-ig a Themse medre alatti alagutat épité. 1841-ben baronetté emeltetett s meghalt 1849. decz. 12-én Londonban. Brunel (ejtsd: Brünel) Isambard K­ingd­om, nevezetes technikus, szül. 1806- ban Portsmouth­ban, kiképeztetését Fran­­cziaországban nyeré és 1826 óta atyja oldala mellett működött a Themse alatti Brunei

Next