Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)
C - Chapetones - Chapitre - Chapman György - Chapman, James - Chapman, John Gadsby - Chapmann, Fredrik Henrik - Chappe, Jean Ch. d'Auteroche - Chappe, Claude - Chappe, Ignace Urbain Jean - Chaptal, Jean Antonie, chatenloupi gróf s pair
Chapetones 232 Továbbá forradalmárok VI. Károly alatt 1443 körül, kik fehér sipkákat hordtak. Chapetones, Délamerika éjszaki részében a született spanyolok. Chapitre (francz., ejtsd: sáppitr), fejezet, szakasz; továbbá a beszéd tárgya. Chapman (ejtsd: Cseppmen) György, angol fordító és drámairó, szül. 1557-ben, meghalt 1631. máj. 11-én; angolra fordította Homert (új kiad. 1874) s 17 színdarabot irt (Lond. 1874, 3 köt.). Chapman (ejtsd: Cseppmen), James, hires Afrikautazó, meghalt 1872. febr. 6-án Du Tousman-ban az Uj-Grikva-földön; 1845 óta utazásokat tett Délafrikába, 1852-ben ismételten meglátogatta a Ngami-tót, ettől keletre felfedezte a Csuantha-sóstót. 1860-ban meglátogatta a Mozivatunja-szakadásokat egészen Zambeziig, hogy innen vizen érje el az ind óczeánt. Művei: „Travels in the Interior of South Africa comprising fifteen years hunting and trading“ (Lond, 1868, 2 köt.). C. Livingstone mellett Délafrika legjobb ismerőjének tartatik. Chapman (ejtsd: Cseppmen), John Gadsby, amerikai festő, szül. Alexandriában, Virginiában, sok időt töltött Rómában, Amerikába visszatérve, Washingtonban a kapitólium köröndén a Baptism of Pocahontas-t festé. 1848-ban ismét Olaszországba ment s azóta Rómában él. Főművei: Etruszk leány; Szamárfej; Az utolsó nyil; „The Amateurs Drawing Manual“ (Uj-York 1858); „Elementary Drawing Book for schools“ (u. o. 1872). Chapmann, Fredrik Henrik, svéd altengernagy, szül. 1721. szept. 9-én Gothenburgban; gyermeksége óta a hajóépitészettel foglalkozott, melyben különösen Angliában tökéletessítette magát s az „All about ships“ czimű korszakot alkotó művet irta e tárgyról. C. ügyes szervező is volt. III. Gusztáv által megbizatva, a hanyatlásnak indult svéd hajóhadat újjászervezte s ezért altengernagygyá lett s nemesi rangra emeltetett. Meghalt 1808. aug. 19-én Karlskronában. Cliappe (ejtsd: Sápp), Jean Ch. d’Auteroche, 1. Auteroche. Cliappe (ejtsd: Sápp), Claude, az előbbinek unokaöcscse, szül. 1763-ban Brulonban Sarthe franczia departementban; kezdetben lelkész volt, de később a kísérleti természettanra adta magát. C. állította elő először a villamozott s elégő gázokkal megtöltött szappanbuborékokat s feltalálta az optikai távírót, melylyel 1791-ben tette az első kísérletet s 1792-ben találmányát megismertette a konventtel (1. táviró); C. a távírdák igazgatójává neveztetett ki. Azon állítás, hogy az optikai távirónak elvét Hook Robert már sokkal előbb kifejtette, C.-t annyira megszomoritotta, hogy 1805. jan. 23-án kútba veté magát s meghalt. Chappe (ejtsd: Sápp), Ignáce Urbain Jean, az előbbinek fivére, szül. 1760-ban; közreműködött a táviró feltalálásában s fivérével Pierrerel együtt administrateur des lignes télégraphiques lett; meghalt 1829. jan. 26-án Párisban. Műve: „Hist. de la télégraphie“ (Páris 1824, 2 köt., uj kiad. 1840). — Fivérei Renés Ábrahám a táviró kezelése körül szintén jelentékeny hírnevet vívtak ki. Chaptal (ejtsd: Saptál), Jean Antoine, chatenloupi gróf s pair, hires franczia vegyész, szül. 1756. jun. 5 én Nogaretben Lozére departementban, mint gyakorló orvos s a vegytan tanára a forradalom kitörésekor Montpellierben élt, hol 1791-ben, a fellegvár ostromlásánál kitüntette magát. 1793-ban Párisba hivatott, hogy a lőporhiányon segítsen, s tevékenysége és vegyészi tudománya által kieszközölte, hogy a grenellei gyár naponkint 3500 font lőport szolgáltatott. 1794- ben visszatért Montpellierbe, hol a vegytan tanára lett. 1798-ban az institut tagja lett, a brumaire 18-iki ügy nagy barátjának mutatkozott, a miért 1799-ben az első konzul államtanácsossá, 1800-ban pedig belügyministerré nevezte ki. A 100 nap alatt államminister s kereskedelem - és iparügyi igazgató lett. A restauráczió után magánéletbe vonult, de 1816. márcziusban XVIII. Lajos által a tudományos akadémia tagjává, 1819-ben pedig pairré neveztetett ki. Meghalt 1832. júl. 30-án. Főművei: „Chimie appliquée aux arts“ (4 köt., Pár. 1807); „Chimie appliquée à l’agriculture“ (2 köt., Páris 1823 – 1829); „Le perfectionnement des arts chimiques en France“ (Pár. 1800). C. tól származik a bor chaptalizálása (1. ott). Chaptal