A magyar nyelv értelmező szótára 2. E-GY (Budapest, 1960)

F - fémöntő - fémöntöde - fémötvözet - fémpénz - fémpor - fémsó - fémszál - fémtartalom - fen - fene

fémöntő má(k)ba öntik; fémeknek formákba öntése. A ~ fontos iparág. 2. (ritk) Ezzel az eljárással készült fém­tömb V. tárgy; öntvény, fémöntési. fémöntő [m­ö] mn és fn I. mn Olyan (személy v. ipartelep), aki, amely fémöntéssel foglalkozik, azt végzi. ~ munkás; ~ ipari tanuló; ~ üzem. 2. fn Fémöntéssel foglalkozó szakmunkás. A ~k munkába álltak. fémöntős. fémöntőség. fémöntöde [m-ö ] fn Olyan üzem v. fémeket feldolgozó gyár­nak az a része, üzeme, ahol a fémek öntését végzik. A ~ új villamos olvasztókemencét kapott. fémöntödei. fémötvözet [m-ö ] fn Két v. több fémnek összeolvasztott keveréke, es. vegyülete. fémpénz fa (A papírpénzzel ellentétben) ált. fémből vert, sajtolt pénz, érme , ércpénz. A ~ főleg alumíniumból, bronzból, nikkelből, ezüstből v. vasból készül. Papírpénzzel és ~zel fizetett.­­ a. Fémből készült pénzdarab. Egyforintos, ötvenfilléres ~, fémpénzes, fémpor fn (Ipar) A fém(ek) igen apró, porszerű részecskéi­nek tömege, amely a fém(ek) megmunkálá­sakor v. külön eljárással keletkezik. A ~ fes­tékanyagul használható. A ~ porlasztó eljárás­sal rögződik a tárgyak felületén. fémporos, fémsó fn (Vegy) amely fém és sav vegyi érintkezéséből keletkező vegyület, fémeknek savakkal alko­tott sója. fémsós, fémszál fn (Műsz) Fémből nyújtással készített vékony drót, huzal, szál. A villanykörtékben ~ izzik. □ Hogyha írt... , még talán az alkotás pil­lanatában is eszébe ötlött, hogy ... a papír . . . micsoda rongyokból készült s a feje fölött égő villamoskörte fémszála micsoda gyári munkán ment át. Ko. fémszálacska; fémszálas ; fémszálú; fémtartalom fa (Bány, Koh) Ált. az ércekben levő fém mennyisége. N­ a. Az ércek súlyegységében (tonna, mázsa stb.) lévő fém mennyisége százalékban kife­jezve. A vörös vasérc fémtartalma a 70°/0-ot is eléri. fémtartalmú. fen [e] ts ige­­t,­­jen [ё] 1. (Metsző, vágó eszközt rendsz. kövön, szíjon) csiszolva élesít. Bicskát, borotvát, ka­szát, kést, pengét ~. □ Gyilkod . . . haszontalan fened. hát. Shylock már feni kését, mikor meg­jelen Portia, egy jogtudor álöltözetében. A MB. II a. (átv) ~i a fegyvert: támadásra, öldök­lésre, pusztításra készül. □ Bolgárok fenik a vasakat sergeinkre. VÖR. Nagy a nép, ő az eszme fegyvere, És az eszmére, kardodat ne fend! Том. 2. (nép) Ken, dörgöl. Vmihez ~ vmit. (rosszalló) ~i magát, festi, kendőzi magát, ~i a bajszát. Irral ~te a sebét. □ Kend meg ne fenje az orrát ködmencnek Ujjához, mert az dísztelen dolog. JÓK. || a. (átv. elav) Dörgölődzik vkihez , hízeleg. □ Szégyen egy gavallér legénynek, aki nagy urunkhoz fenheti magát, hogy egy napszámos anyja legyen. Tol. Sz : Ы. agyar, fog*. Ik : be~; mi —; meg~; össze ~; Ö: ken-fen. fenet; fenhető; fenő; fene [e-e] fn és mn I. fn fenét, fenéje [e-e] 1. (elav) Fekély, gennyes seb. □ Ne áltasd lelked a csalóka­­rral, . . . Csak béhegeszti hámmal a fekélyt, Míg láthatatlan terjed a fene. Ar.-Sha. Megszült Pőcze Borcsa, I kit megettek a fenék, I gyomrát, hasát sorba, I százláb súroló kefék. J­ó zs. || a. (átv. költ, fég) □ Három századja rág e hon szívében Zsarnok kényednek átkozott fenéje. Pét. A költő . . . a társadalom fenéit gyógyítgassa. JÓK. 2. (durva v. biz) (Hasonlításban vmely keresett, de hirtelenében nem talált szó helyettesítésére). Úgy ordít, mint a ~. Úgy csíp ez a paprika, mint a ~. 11 a. (durva) Veszett ~. (érzelmileg színezett beszédben nyomósító v. erőteljesen tagadó kifejezés­ként.) Tudja a veszett ~! veszett ~t mész oda ! Mulat, mint a veszett ~. □ Tele palack a kezembe, Táncolok, mint veszett fene. Pét. 3. (durva v. biz) (Állandó szókapcsolatok­ban elhomályosult jelentéssel.) ~ a pofádat: (durva szitokszó); —*- eszi a ~ (vmiért); - *- egye ~megesz a ~; vkit a A-vel etet: szidja, kívánja, hogy egye meg a fene; a ~be kíván v. küld vkit: szabadulni sze­retne tőle. I­ a. (durva) A ~ sem: senki. A ~ se hiszi; (a) ~ se törődik vele; (a) ~nek (sem) kell. s­­b. (nép) Mi ~: több efféle; miegymás; s a többi. Volt ott liba, kacsa, pulyka, mi ~. 4. (durva) (Indulatos beszédben, főleg szit­­kozódásban elhomályosult jelentéssel.) —41(Bosszankodás, bosszúság kifejezésében.) A Abe is, lesz már rend? A ~, aki megeszi! A ~ látott ilyet! Hogy a ~ egye meg, már megint elhagytam az esernyőmet! — 42 (Bosz­­szús kívánságban.) A ~ egye ki (— kieszik) ! Ott egye meg a ~ (, ahol van) ! A ~ vágja ki (-a­ kirág) ! Hogy a ~ enné meg (jó apróra) ! (hiz, nép) ~ beléje! A ~ essen bele (—­­ bele­esik) ! Hogy a ~ vinné el! □ Egye meg a !.. . 766 fene

Next