A magyar nyelv értelmező szótára 3. H-Kh (Budapest, 1960)
K - kéztő - kéztörlő - kézügyesség - kézvonás - kézzelfogható - kézzel-lábbal - khaki - khakiszín - khakiszínű
A RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK MAGYARÁZATA rágós alak előtt: a változó tövű címszónak azt a részét jelöli az utolsó betű híján, amely változatlanul marad értelmezett szókapcsolatban, szabad példában, idézetben: a szövegből kihagyott részre utal idézetben: azt jelöli, hogy az író szövegében is benne van a gondolat félbeszakításának jele, a három vagy a négy pont rágós alak előtt: a címszó változatlan alakját helyettesíti formaszavak szócikkében: olyan megjegyzést, magyarázatot vagy egyéb részletet bevezető jel, amelyre a megelőző értelmezés (jelentés vagy jelentésárnyalat körülírása) még érvényes az azonos számú jelentéshez tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás az azonos betűvel jelölt jelentésárnyalathoz tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás a címszó változatlan alakját (ikes igéknél az -ik nélküli igetövet) helyettesítő jel a címszót (utolsó magánhangzóján) ékezettel helyettesítő jel idézetben: annak jele, hogy utána új verssor kezdődik annak jele, hogy utána jelentésárnyalat következik a szokásos használaton kívül: vag v. vagylagos alak esetén a ritkán használt alakot magában foglaló jel; értelmezésben: a második szófaji érték kiegészítő értelmezését magában foglaló zárójel fogalomköri, ill. használatköri megszorítást, értelmezés helyett adott körülírást magában foglaló, nyelvtani és jelentéstani megjegyzést összefoglaló zárójel a címszó, a rágós alak v. alakváltozat után: a kiejtés vagy az elválasztás, vagy mindkettő jelölését tartalmazó zárójel, idézetben: a szerkesztőségtől származó kiegészítést v. magyarázatot magában foglaló zárójel a szókapcsolat értelmezése annak a szónak szócikkében található, amelyre a nyíl hegye mutat, azt jelöli, hogy a nyíl hegye felől levő rágós vagy jellel ellátott alak vagy összetétel külön címszó a szótárban a vele jelölt szó általában kerülendő, ill. felesleges, a szó a vele jelölt jelentésben helytelen, ill. kerülendő A L K. alapfok G A R. Garay János A Magyar Népköztársaság G Á R D. Gárdonyi Géza AlkotmányaG ell. Gelléri Andor Endre (Áll) állattan (Gépk ) gépkocsizás ( Állatteny ) állattenyésztés (gúny) gúnyos(an) állító állítmány gyak., Gyak. gyakran, gyakori ált általános (gyerm) gyermeknyelv(ben) ált., Ált. általában ( Gyógysz) gyógyszerészet A M. Ambrus ZoltánGyűl. Gyulai Pál A R. Arany János ( Hajó ) hajózás ( argó) argóban szokásos szó, (Hal) halászat jelentés (hangi) hangfestő, hangulatfestő A R I sz. Arisztophanész-fordítás szó A b L. Arany László (hangút) hangutánzó szó ( Ásv) ásványtan haszn használatiban) ( Ászt) asztalosipar haszn. használatos(an) (átv) átvitt értelemben hat határozó(i) . A. Babits Mihály (helyt) helytelen . A C S. Bacsányi JánosHer. Herczeg Ferenc B al. Balassi Bálint (Hírl) hírlapírás (Bank ) bankszakma (hiv ) hivatalos(an), hivatalos ( Bány) bányászat stílusban Á R S. Bársony István | NI O R. Horatius-fordítás E R Z S. Berzsenyi Dániel hsz határozószó (Biol) biológia, élettan htl határozatlan hírt birtokos H u. Hunyady Sándor (biz) bizalmas, familiáris vagy ign igenév bizalmaskodó beszédik igekötőben ik: a címszóval alkotott ige( Bonc) bonctan kötős igék ( Bőr) bőripar(Ipar) ipar általában, ill. több(Cip) cipészipar féle iparág(ban) (Cukr ) cukrászat, cukrászipar(Írod ) irodalmi nyelvben, szép-Cz u. Czuczor Gergely irodalmi stílusban Cseng. Csengery Antal(Irodi) irodalomtudomány (Csili) csillagászat (Isk) iskolaügy, iskolai élet Csek. Csokonai Vitéz MihályIsm. ismeretlen szerző(től) Dán. Dante-fordítás isz indulatszó (durva) durva, közönséges beszéd(Jót) játékben használatos jelen jelen idő (Eg) egészségügy (Jogi) jogtudomány -egész egyes szám Jó K. Jókai Mór eh. ehelyett J ó s. Jósika Miklós (Éksz ) ékszerészet .J ó z s. József Attila ( elav ) elavult szó, alakváltozat, jövő jövő idő jelentés Ju. Juhász Gyula ( Emb ) embertan K. közmondás E ö T. Eötvös JózsefKap. Kaffka Margit E ö t K. Eötvös Károly kapcs. kapcsolatos(an) (Ép) építészetKat. Karinthy Frigyes er. eredetileg Árm. Kármán József (Erd) erdészetKát. Katona József es. esetleg (Kát) katonaság, katonai szolGal. Faludi Ferenc gálat Fáz. Fazekas Mihály : A Z. Kazinczy Ferenc félsz felszólító mód (kedvesk) kedveskedő, kedveskedve felt feltételes mód( ем. Kemény Zsigmond ( Fém ) fémipar (Kér) kereskedelem ( Fényk) fényképészet (Kert) kertészet ( Fest) festészet ks középfok ff felső fokK istk. Kisfaludy Károly (Fi) filozófia К I S F S. Kisfaludy Sándor (fin) finomkodó beszédben К о. Kosztolányi Dezső (Fiz) fizika (Koh) kohászat fm főmondat Ком. Komjáthy Jenő fn főnév(i) ( Konyha) konyhaművészet, sza(Földi) földrajz kácsmesterség, ételkő(Földi) földtan szítés Köss. Kőr. (költ) köv. (Közg) ( Közig) (Közi) ksz kül., Kül. ld., Ld. (Légkört) ( Lékt) LÉV. mMAD. ( Malom ) ( Menny ) ( Mért) ( Mezőg ) Mik. (Mit) mm mn Móllisz múlt műt (Müsz) műv (Műv) (nép) Népr. (Népi) névm ( Név ) HU ( Nyelvi) ( Nyomda ) ( Orvos) ö. Ö. PÁz M. (Pénz ) Pét. Pét J. (Pol) (Posta ) Rád. (Rádió ) (rgy) Kossuth LajosSzül. Szalay László Kölcsey Ferenc Sz a L. Szabó Lőrinc költői (használatban) S Z É C H. Széchenyi István következő(en) ( szépítő) szépítő, eufemisztikus kiközgazdaságtan közigazgatás Szk. fejezésként szóláshasonlat közlekedés S Z I G L. Szigligeti Ede kötőszó ( Szín ) színház, színművészet, különösen film lásd szó számnév légkörtan (Szobr) szobrászat— lélektan(szoc .) a szocializmus építése Lévay József mondat Madách Imre ( szől) előtt(i nyelvhasználatban) szójárás -ll.-i malomipar Sz . p H. Szophoklész-fordítás mennyiségtan ( Szőlő) szőlőművelés, szőlészet, mértan borászat az mezőgazdaság(Szöv) szövőipar Mikszáth Kálmán szrag személyrag mitológia szt személytelen mellékmondat melléknév(i) szűk. ért., Szűk. ért., szőkébb értelemben rendsz., Rendsz (Rep) Rév. (ritk), (ritk.) ritk., Ritk. ( rosszalló ) (Rith ) (sajtó) SÁR.S II A. (LP) sz Sz. Móricz Zsigmond mondatszó múlt idő mutató műszaki nyelv műveltető művészettörténet népi, népnyelvi (az ország nagy területén használatos), népies (stílusban szokásos) népköltés, népköltészet néprajz névmás növénytan névutó nyelvtudomány, nyelvtan nyomdászat orvostudomány összetétel a címszóval alkotott összetételiek) Pázmány Péter pénzügy, pénzügytan Petőfi Sándor Péterfy Jenő politika postaügy Radnóti Miklós rádiótechnika, rádiózás régies szó, alakváltozat, jelentés; régiesen rendszerint repülés Reviczky Gyula ’s ritka, ritkán rosszalló(an), pejoratív(e) ruházkodás sajtónyelvi, könyvnyelvi Sárosy Gyula Shakespeare-fordítás Sport személy szólás(mód) tág. ért., Tág. ért. (táD (Tánc ) T Á N C S. tbsz tn Tol. Том. Tö. ( Tört) (Két) ts (Tud) túl (túlzó ) (Új) (VZ) (Vad) ( vál) (Vall) Vas ( Vasút) (Vegy) vhol, Vhol vhonnan, Vhonnan J (Vili) vki, Vki vmely, Vmely vmerre, Vmerre vmi, Vmi vmilyen, Vmilyen von vonatköző: V . R. ( Zene ) Z R. tágabb értelemben tájszó, táji (nyelvjárási) alakváltozat, jelentés táncművészet Táncsics Mihály többes szám tárgyatlan Tolnai Lajos Tompa Mihály Tömörkény István történettudomány tréfás(an) tárgyas tudományos nyelvkert tulajdonnév túlzó kifejezésként, túlzásban új szó, új jelentés a felszabadulás utáni nyelvhasználatban üzemi élet vadászat választékos(an) vallásügy Vas Gereben vasútügy vegytan, vegyi ipar valahol, valahonnan villamosság valaki valamely valamerre valami , valamilyen vonatkozó vonatkozó; vonatkozóan, vonatkozólag vesd össze Vörösmarty Mihály zene(tudomány) Zrínyi Miklós 00 . □ utána irodalmi idézet következik Ez a jegyzék nem tartalmazza azokat a rövidítéseket, amelyek A Magyar Helyesírás Szabályaiban is megtalálhatók. Az írók közül csak azok szerepelnek e jegyzékben, akiknek családnevét rövidítve közli a szótár. Több író puszta családnevével szerepel az idézet után, mert neve rövid, s az azonos családnevűek közül a közönség elsősorban őt ismeri, pl. Ady (Endre), Bajza (József), Csiky (Gergely), Deák (Ferenc), Justh (Zsigmond), Kiss (József), Krúdy (Gyula), Kuncz (Aladár), Mikes (Kelemen), Móra (Ferenc), Nagy (Lajos), Petelei (István), Tóth (Árpád), Vajda (János). Ritkábban idézett vagy kevésbé ismert íróból vett idézet után az író családneve és keresztnevének kezdőbetűje áll. Műfordításokból vett idézetben a kötőjel előtti név vagy rövidítés a műfordító nevét, a kötőjel utáni név vagy rövidítés az eredeti mű szerzőjének nevét jelöli.