Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
E - Erdős Jolán - Erdős (Gruber) József - Erdős László - Erdős László - Erdős Ödön - Erdős (Krupinszky) Ödön - Erdős René - Erdős Richárd - Erdős Walter Zsigmond - Erdősi Béla - Erdősi Finta Hermin - Erdősi Huszár Irma - Erdősi Károly - Erdősi (Folbert) Károly - Erdőssy (Biba) Eugénia
Erdős Jolán Erdős Jolán, színésznő, sz. 1886. febr. 19-én, Debrecenben, színpadra lépett 1903- ban. Erdős (Gruber) József színész, sz. 1855-ben, Hatvanban, színpadra lépett 1877-ben, Balogh Györgynél, Hatvanban. Erdős László, karmester, sz. 1898-ban, Budapesten. Színházi működését megkezdte 1918-ban. Erdős László dr., fővárosi orvos. Színműve: »A gyermek«. Előadta a Nemzeti Színház turnézó társulata 1927. júl. havától a vidéken, mint az egyke elleni propaganda darabot. Erdős Ödön, szerelmes színész, színipályára lépett, 1870-ben. Neje: Mesterházy Vilma, színésznő, színipályára lépett: 1871- ben. Erdős (Krupinszky) Ödön, szerelmesszínész, színipályára lépett: 1867. máj. 18-án. Erdős René, írónő, sz. 1879-ben, Érsekfélen (Komáromm.) Iskoláit Győrött és Budapesten végezte. 1905-től sokat tartózkodott Olaszországban. Életének főmunkássága a regényírás és a lírai költészet, de megpróbálkozott a drámaírás terén is, miután első álmai a színpad felé vonzották: színésznő akart lenni. Színművei: »János tanítvány«. Evangéliumi színjáték (1911.), »A kettőnk asszonya«, szmű 3 felv. Bem. Budai Színkör, 1928. szept. 13. Fordítása: »A gúnyvacsora«, drámai színjáték ■4 felv. Irta: Sem Benelli. Bem. 1912. febr. 17. Magyar Színház. Erdős Richárd, operaénekes, sz. 1881- ben, Budapesten, megh. 1912. jún. 9-én, u. o. Atyja Elsass József kereskedő volt. Pályáját 1902-ben kezdte a M. Kir. Operaházban, mint kardalos. Máder Rezső igazgatása alatt tűnt fel érces basszusa, az igazgatóság ösztöndíjat adott neki és kiküldötte Münchenbe, hogy képeztesse ki a hangját Graeff énektanárnál. 1906-ban hazajött és a »Varázsfuvolá«-ban Sarastro-t énekelte, olyan sikerrel, hogy azonnal több évre magánénekesnek szerződtették. 1911- ben a frankfurti városi operaház hívta meg, ahol ez év jan. 8-án mutatkozott be a »Zsidónő« Brogni szerepében. Két évvel utóbb visszatér, hogy továbbra is hazájában szolgálja pályáját, de ez a törekvése hosszas betegség után fiatal korában bekövetkezett halálával sajnálatosan meghiúsul. 1912. jún. 10-én a művészvilág nagy részvételével temették, sírjánál Márkus Dezső búcsúztatta. Jobb szerepei voltak: Brogni bíboros (Zsidónő), Collíné filosofus (Bohémélet), Dalandot (Bolygó hollandi), Marcel (Hugenották), Falstaff (Windsori víg nők), Lerchenaui Ochs (Rózsalovag), Mefiszto, stb. (Vidor Dezső.) Erdős Walter Zsigmond, súgó, színipályára lépett 1863. ápr. havában. Erdősi Béla, (családi neve: Grünwald Henrik), színész, sz. 1865-ben Nagyrécsényen (Nyitram.), színpadra lépett 1886. szept. 1-én, Zoltán Gyulánál. Erdősi Finta Hermin, színésznő, sz. 1863. dec. 30-án, Bugyin, színpadra lépett 1881. jan. 1-én, Kolozsvárott. Erdősi Huszár Irma, színésznő, sz. 1870-ben, Budapesten, színpadra lépett 1891. szept. 3-án, a Népszínháznál. Erdősi Károly, rk. áldozó-pap, a Szt. István Társulat vezérigazgatója, sz. 1873. máj. 12-én. Színműve: »Az igazság felé«, társad. szmű, 1904. »Rákócziért«, regényes szmű, 1906. Erdősi (Folbert) Károly, színész, sz. 1878. febr. 19-én, Kolozsvárott, színpadra lépett 1896. ápr. 9-én, Veszprémi Jenőnél. Erdőssy (Biba) Eugénia, énekesnő, sz. 1855-ben, Nagykanizsán, megh. öngyilkosság folytán, 1886. szept. 9-én, Berlinben. 1879. június 19-én vendégszerepelt a Népszínházban, a »Kamargó« c. operett címszerepében. 1880. márc. havában a bécsi Theater an der Wienhez, 1882. novemberében a Carltheaterhez szerződött, majd 1883. februártól Hamburgban működik. 1884. jún. havában a berlini Walhallaszínházhoz hívták meg. Eltemették Nagykanizsán, 1886. szept. 17-én. (80 ezerért vagyon maradt utána.) 439 Erdőssy (Biba) Eugénia