Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)

K - Komlóssy Ilona - Komlóssy János - Komlóssy József - Komlóssy Paulina - Komoly Béla - Komor Emma - Komor Gyula dr.

Komlóssy Ilona tette, hol mint naiva és fiatal hősnő műkö­dött. 1861-ben felesége lett Kövér Lajos (L. o.) írónak. Tanult és képzett színésznő volt, aki többször tett külföldi tanulmány­utat és sok kedvességgel játszotta szerepeit, bár bizonyos érzelgős pátoszt nem tudott levetkőzni. Több színdarabot fordított né­metből és franciából. Főbb szerepei: Julia, Lowoodi árva, Királynő (Egy pohár víz), Cordélia, Choissy kisasszony, Didier Mari (Párisi rongyszedő), Fiatal özvegy (Szökő­év), Eliz (Tamás bátya) stb. Emléktár­gyait leánya, Kövér Ilma, írónő, 1913 má­jus havában a Nemzeti Színháznak ajándé­kozta. Komlóssy Ilona, színésznő, sz. 1884 áp­rilis 1-én, Kolozsvárott. Atyja K. József, színigazgató volt. (L. o.) Rákosi Szidi szí­nésziskoláját látogatta, azután Pécsre szer­ződött, Tiszay Dezsőhöz. Működött még Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivá­­sárhelyen, Mohácson, Aradon, mindenütt elismerést vívott ki. 1903-ban a Vígszínház szerződtette. Ez év június 12-én vendégsze­repelt a Nemzeti Színházban, a „Constantin abbé”-ban mint Bettina. 1924-ben a Ma­gyar Színház tagja volt. 1927-től 1929-ig a Belvárosi Színháznál működött. 1908 szep­tember 5-én Budapesten férjhez ment dr. Sőtér Tivadar ügyvédhez, majd elvált. Főbb szerepei: Katica (Heidelbergi diák­élet), Marie Louise (Tolvaj), Déryné, Loute, Antoinette (Szikra), Dolly, Gyurko­­vics Mici, Klárika (Szodoma pusztulása) stb. Komlóssy János, kardalos, sz. 1896-ban, Budapesten. Színpadra lépett 1924-ben. Komlóssy József, színigazgató, sz. 1857- ben, Polgárdiban, megh. 1889 november 19-én, Budapesten. Színipályára lépett 1873-ban, Miklóssy Gyula társulatánál. 1886 május havától igazgatásba bocsátko­zott, de sokáig nem bírta az iramot és 1888 október havában kardalos lett a Nemzeti Színházban. Özvegye: Ladányi Ilona, 30 évig a Nemzeti Színház jelmeztári felügye­lője volt. Leánya: K. Ilona, színésznő. (L. o.) Komlóssy Paulina, színésznő. 1842-ben atyjánál, Komlóssy Ferenc társulatánál működött. 1844—45-ben Győrött találjuk. A következő években a Nemzeti Színház tagja volt. 1848 márc. havában itt mint vendég fellépett a „Csikós”-ban. (Az „Életképek”, 1848. I. kötet, 347—48. olda­lán mint Lászlóné utódját említi.) Komoly Béla, színész, sz. 1892 okt. 22-én, Budapesten. Színpadra lépett 1918 szept. havában. Komor Emma, színésznő, sz. 1882 jún. 16-án, Budapesten. Színpadra lépett 1901- ben, Kövessy Albert színigazgatónál. 1928- ban nyugdíjba vonult. Komor Gyula dr., író, kritikus, drama­turg, képviselőházi volt naplószerkesztő, gyorsíró és elnöki tanácsos. Ez a hat foglal­kozási cím bizonyára nem meríti ki azt a nagy tevékenységi kört, amelyben ismertté, sőt elismertté tette a nevét. Első látszatra könnyűnek tetszik az ilyen sokoldalú és minden kvalitásban imponálóan kiváló munka - Herkulesről életméltatást össze­állítani. Hiszen egy nagy folyamból merí­teni sokkalta könnyebb, mint egy csekély forrásból. Az ő élettevékenysége pedig ilyen bővizű folyam, amely sok, igen sok képességgel megrakott hajót hordoz, immár legalább is közel ötven esztendő óta. Tra­gikuma, hogy egy szegény kis nemzet fiá­nak született. Mert az nem tudja ezeket az amerikai méretű és ütemű munkálkodáso­kat anyagi javakkal viszonozni. Sőt talán kellőképpen méltányolni sem. Mi sem tud­juk minden kiválóságában megfelelőbben méltatni, minthogy alább lelkiismeretesen reprodukáljuk életrajzi adatait. Ezt a foto­­grafikus hűségű curriculum vitáét megelő­zően azonban egy szinte hasonlíthatatlan érdemét kell előbb kiemelni. Ez pedig nem más, mint a gyermekek írójának babérja. Dr. Komor Gyula annak a gyermekvilág­nak írt legelőször színpadi tündérregéket, amelyiknek a kiváló magyar gyermekköltő, Pósa Lajos termelt ki a lelkéből utólérhe­­tetlenül bájos, verses meséket, dalocskákat stb. Ennek a legnehezebben megközelíthető „közönségnek” írni a legkörmönfontabb írói feladat, mert az íróembernek gyermekké kell lennie, hogy gyermeklelkeknek érthe­tően és élvezhetően tudjon összefüggő és könnyedén tanulságos történeteket elmesél­ni. És dr. Komor Gyula ezzel a sokak által Komor Gyula dr.

Next