A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937)
M - Magyarkanizsa - Magyarkér - Magyarkeresztúr - Magyarkeszi - Magyarkimle - Magyar Királyi Államvasutak - Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság - Magyar kisebbségek
665 Magyarkanizsa — Magyar kisebbségek Mag 1777. Baróti Szabó Dávid, Új mértékre vett külömbféle versek. 1786. A bécsi Magyar Kurír megindulása. 1788. Dugonics András, Etelka. — Kazinczy Ferenc, Gessner idylliumi. — A kassai Magyar Múzeum megindulása. 1790. Gvadányi József, Egy falusi nótáriusnak budai utazása. — Kelemen László magyar színtársulatot szervez. 1799. Virág Benedek, Poétai munkák. 1801. Kisfaludy Sándor, A kesergő szerelem. 1804. Csokonai Vitéz Mihály, Dorottya. 1806. Révai Miklós és Verseghy Ferenc nyelvészeti harca. 1807. Kisfaludy Sándor, A boldog szerelem. 1811. Kazinczy Ferenc, Tövisek és virágok. A nyelvújítási harc kezdete. 1813. Berzsenyi Dániel versei. — Somogyi Gedeon kiadja a Mondolatot. 1815. Kölcsey Ferenc és Szemere Pál kiadják a Mondolatra írt Feleletet. — Fazekas Mihály: Ludas Matyi. 1817. Kazinczy kiadja Zrínyi Miklós munkáit. A Tudományos Gyűjtemény megindítása. 1819. Kisfaludy Károly színi sikerei a székesfehérvári színtársulat pesti előadásain. A tatárok Magyarországon, Ilka. 1821. Katona József, Bánk bán. 1822. Kisfaludy Károly megindítja az Aurorát. 1825. Vörösmarty Mihály, Zalán futása. — Széchenyi alapítványt tesz a M. Tud. Akadémia létesítésére. 1828. Kazinczy, Pályám emlékezete. 1830. Széchenyi István, Hitel. 1832. Fáy András, A Bélteky-ház. 1836. Jósika Miklós, Abafi. 1837. Vörösmarty, Szózat. — Az Athenaeum megindul. 1841. Széchenyi, Kelet népe. — Kossuth felelete. — A Kisfaludy-Társaság Évlapjai megindulnak. A Pesti Hírlap megjelenik. 1842. Eötvös József, A karthausi. — Petőfi Sándor első verse megjelenik. 1844. Petőfi első verskötete. — Garay János az Akadémia nagyjutalmát kapja. 1845. Petőfi, János vitéz. 1846. Jókai Mór első regénye (Hétköznapok). — Arany János, Elveszett Alkotmánya a Kisfaludy- Társaság pályadíját nyeri. 1847. Petőfi összes költeményei megjelennek. — Arany Toldija megnyeri a Kisfaludy-Társaság nagy díját. 1848. Március 15. A sajtószabadság kivívása. 1849. Petőfi halála. 1850. Pesti Napló, Uj Magyar Múzeum megind. 1851. Toldi Ferenc, A magyar nemz. irodalom története első kiadása. 1852. Arany János, Nagyidai cigányok. 1854. Arany, Toldi estéje. 1858. Kemény Zsigmond, Rajongók. — Jókai megindítja az Üstököst. 1860. Arany Pestre költözik és megindítja a Figyelőt. 1861. Madách Imre, Az ember tragédiája. 1863. Kriza János, Vadrózsák. — Arany megindítja a Koszorút. 1864. Arany, Buda halála. 1866. Rákosi Jenő, Aesopus. — Br. Eötvös József az Akadémia elnöke. 1872. Megindul a Magyar Népköltési Gyűjtemény. — A kolozsvári egyetem megnyílik. 1873. Gyulai Pál a Budapesti Szemle szerk. 1875. A Népszínház megnyitása. 1877. Arany, őszikék. — Beöthy Zsolt magyar irodalomtörténete. 1879. Arany, Toldi szerelme. 1881. Mikszáth Kálmán, Tót atyafiak. 1884. Az Opera megnyitása. 1890. Herczeg Ferenc, Fenn és lenn. — Kiss József megindítja a Hét c. lapot. 1891. Szinnyei József magyar írói lexikona megindul. 1894. Jókai 50 éves írói jubileuma. 1898. Gárdonyi Géza fellépése. 1899. Ady Endre első versei. 1900. Ambrus Zoltán elbeszélései. 1902. Herczeg Ferenc, Pogányok. — Gárdonyi, A láthatatlan ember. 1906. Ady Endre, Új versek. Magyarkanizsa, megszáll, bácskai város a Tisza mellett, 19.100 1., gyógyvizű artézi források. (Szerbül : Stara Kanjica.) Magyarkér, kir., Tolna vm., tamási j., 287 1., vá. Tab, u. p. és u. t. Bedeg. Magyarkeresztúr, kk., Sopron vm., csornai j., 1102 1., vá., posta, távíró. Magyarkeszi, nk., Tolna vm., tamási j., 2239 1., vá. Fürgéd, posta, tel. Magyarkimle, kk., Moson vm., magyaróvári j., 864 1., posta, vá. Horvátkimle. Magyar Királyi Államvasutak. Az 1846. megnyílt Magyar Közúti Vasútból és a Magyar Északi Vasútból alakult 1868. A M. Á. V. vonalainak mai üzleti hossza 7795 km, amelyben bentfoglaltatnak az 1932. átvett Helyiérdekű Vasutak és az 1933. átvett Déli Vasút vonalai is. Mozdonyainak száma 1900, közülük 26 villamos, személykocsi 3590, kalauzkocsi 1205, postakocsi 127, teherkocsi 40.029. Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR), 1895. alakult, a Hitelbank és a Leszámítolóbank alapítása, a MÁV-tól átvett hajóparkkal (1894. XXXVI. tc.). A Dunán és a Tiszán személy- és árufuvarozást végez. A személyszállítás Bécstől Mohácsig és Szolnoktól Szegedig terjed. Magyar kisebbségek. A trianoni békeszerződés területelvételeivel kapcsolatban a szövetséges és társult főhatalmak szükségesnek tartották, hogy mindazon területek lakóinak, amelyek új állami fennhatóság alá jutottak, „alapos biztosítékokat“ nyújtsanak. Evégből jöttek létre az ú. n. főhatalmak és az ú. n. utódállamok között a kisebbségi szerződések, így Csehszlovákiával és Jugoszláviával Saint-Germain-en-Laye-ben 1919 szept. 10-én, Romániával Párizsban 1919 dec. 9-én. Ezek a nemzetközi egyezmények szövegük szerint alaptörvények, amelyeket semminemű belső törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés meg nem változtathat s amelyek az elszakított országrészek minden lakosának születési, nemzetiségi, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül az élet és szabadság teljes védelmét biztosították, biztosítva azt is, hogy ott a magyarok bármely hitet, vallást szabadon gyakorolhassanak, gyermekeiket anya