Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)
I - Illava - Illegális - Illegitim - Illem
132 Illava — illem rendkívül drága s már 20 fokon megkeményedik. Minthogy azonban hasonló illőolaja van a rózsamuskátlinak (Pelargonicum roseum) és a lemonfűnek (Andropogon schoenanthum) is, ezeknek illatanyagát keverik rendesen a kereskedelmi rózsaolajhoz, sőt újabban az-amerikai Bubesia Sarmienti-fa balzsamát is. A rózsaolaj párlása már az araboknál szokásban volt s onnan terjedt el nyugatra. Más esetekben, nevezetesen mikor a virágban egyszerre csak kevés az illatanyag, ellenben a virágzás alatt folyamatosan keletkezik, mint pl. a jázmin, tubarózsa virágjában az ősrégi idők óta ismeretes, de a francia gyárakban tökéletesített zsírelvonó eljárást alkalmazzák. A virágokat gőzzel veszik körül, így két zsírréteg közé helyezik őket s az illő olajpárákat légáramlattal vezetik a zsírrétegekhez, melyek azokat mohón elnyelik. A telített zsírból (főleg vazelin használatos erre a célra) éterrel vonják ki az illőolajat, ami ugyan nem ad tökéletes eredményt, de veszteség nem áll elő, mert a kivonatolt zsírt kenőcsnek használják fel. Hogy milyen előnyös a zsírelvonó eljárás, az alábbiakból ítélhetjük meg : 1000 kg. jázmin virágból vízgőzös lepárlással 200 g. illőolaj nyerhető, zsírelvonással ugyanennyi virágból 1800 g, és a virág ezután még mindig lepárolható, vagyis összesen éppen 2 kg. A mai parfümgyártás aránylag kevés illatanyagot használ, így főleg rózsa-, narancs-, ibolya-, lavandula-, rozmaring-olajat s a trópusi növényzetből csak két növény, a pacsuli (Pogostemon Pathuly) és a kananga (Cananga odoraid) illő olajat, mely utóbbiból az ilangilang készül. Az állati I. száma nagyon kevés. Ilyen a mólusz, a Tibetben és Mongóliában honos mósusz (Moschus moschierus) továbbá a cibet, a cibetmacska, és a hódpézsma, a hód hímjeinek illatszerveiben fejlődő illatanyag. Ezeken kívül a cetek bélrendszerének terméke, az ámbra is állati eredetű illatszer ; ez többnyire szabadon úszik a tengeren s hálóval szedik össze. Az állati illatanyagok eredeti sűrűségükben élvezhetetlenek, kellő hígításban azonban kellemesek. Az illatszergyártásban főszerepük azon alapszik, hogy a velük kevert növényi illóolaj hatását egyrészt jelentősebben érvényre juttatják, másrészt pedig állandósítják, vagyis a gyors elillanást megakadályozzák. Legújabban a vegyi ipar mesterséges l.-et is állít elő. Ezek azonban nem pótolják teljesen a növényi v. állati illatanyagokat, mert az utóbbiak sohasem egyetlenegy anyagból állanak, hanem több illatanyag vegyületei. Igaz ugyan, hogy sok esetben ezek közül csak egy szerepel nagy százalékban, ámde, hogy a többi is milyen fontos az illatban, éppen a műparfümök durvasága mutatja. Illává (csehül íláva), kisk. Trencsén vm.-ben. Országos hírt szerzett I.-nak nagy fegyintézete, amelybe a 10 évnél hosszabb időre elítélt fegyenceket zárták. I., a régi Léva vára a XII. sz.-ban a templárius rend lovagjaié volt, a rend eltörlése után Csák Máté bírta, 1312-től királyi birtok. A XV. sz.-ban a husziták pusztították, Zsigmond leromboltatta (1432.), 1573. kir. adományként az Ostrosich-, majd a gróf Brenner- és Königsegg-családra szállt. A várat a magyar állam vette meg, 1856. fegyintézetté alakította. Trianon óta Csehszlovákiáé. Illegális, latin szó, a. m. törvénytelen, valakit meg nem illető (pl. jövedelem) ; ellentéte : legális. Illegitim, latin szó, a. m. törvénytelen. I. gyermek a. m. házasságon kívül született ; ellentéte : legitim, törvényes. Illem, így nevezzük foglalatát azoknak a szabályoknak, amelyek megszabják embertársainkkal való érintkezésünk külső formáit . Az illem megsértését a büntetőtörvényköny nem bünteti ugyan, maga a társadalom azonban megtorolja. El. katonaság, közhivatalok, cégek, klubok, incidentálisan összekerült embertömegek (színházban, vasúton) érvényt szoktak szerezni az illemszabályoknak. Az illem nagy gyakorlati fontosságú és mély erkölcsi értelmű külsőség. Ha pl. illemszabály alakjában nem volna megállapodásunk embertársainkkal, hogy miképpen üdvözöljük egymást, miképpen köszönjük meg egymás iránt tanúsított apró figyelmességeket, az asztalhoz milyen sorrendben üljünk stb. örökös kellemetlenség és marakodás volna életünk. Számos úgynevezett lovagias ügy az illemszabályok gondatlan kezeléséből származik. Az illem tehát rendkívül sok fölös energiapazarlástól megvédi az emberiséget. A külső forma állandó gyakorlása hatással van a belsejében kevésbé jó emberre is, úgyhogy az illem, bár külsőség, nagy nevelő hatással bír. Az illemet a fejedelmi udvarok etikettjében, aprólékos részleteiben kidolgozottal találjuk. Illatszergyár belső berendezése