Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)

M - Mithras - Mithridates Eupator - Mitilene - Mitológia

Mithras — Mithras v. Mithra, az ind hitregében a fel­kelő Nap istene, később a perzsa vallásban egyre jobban előtérbe kerül s a világosság istene, a perzsa vallás messiása lesz, aki a jó­ság és az igazság küzdelmében a diadalmas vezér szerepét játssza. Vallástörténeti jelen­tősége óriási, mert Iránból Babilonba, onnan Kisázsiába, majd Rómába került, a római légiók legkedvesebb istenévé, Commodus óta a római birodalom védőjévé lett. M. a sziklá­ból születő isten, akit frigiai sipkás, sziklából kikelő ifjúként ábrázolnak. Legtöbbször azon­ban bikaölőként ábrázolják M. a lerogyott bika hátára térdel s megadja neki a kegyelem­döfést. A bika vérét kígyó és kutya nyalja, egy skorpió pedig a heréjébe harap. A M.­­szenté­vek természetes barlangok v. hosszúkás alakú, félig földbevájt üregek voltak, a templom egyik végén állt a M.-domborművel ékített szentek szentje. M. mellékneve Invictus a. m. le­győzhetetlen, mert ő az igazság és a jog legyőz­hetetlen előharcosa. Képei Kr. u. 323. tűnnek el a római pénzekről. Julianus császár megint vissza akarta M.-t helyezni jogaiba, de szándé­kát korai halála meghiúsította. A M.-vallás több mint egy századon át a kereszténység komoly ellenfele volt, de a kereszténység terjedése és a légiók dicsőségének a szertefoszlása eltemette a M.-vallást. M. szentélyei elnéptelenedtek és rombadőltek. Kiásott maradványaik azonban azt mutatják, hogy volt idő, amikor M. vallása is világvallás volt, amely Perzsiától az Atlanti­óceán partjaiig kielégítette a római katonák vallásos lelki szükségleteit. Mithridates Eupator, a kisázsiai Pontus nevű ország királya (Kr. e. 131—63.). Mint 21 éves ifjú jutott a trónra. Óriási termetű, hatalmas szellemi képességű ember volt. Fel van róla jegyezve, hogy a birodalmában képviselt 24 nyelven beszélt, a görög művészet iránt nagyon érdeklődött, emellett azonban valódi keleti zsarnok volt. Felhasználta Kisázsia akkori züllött állapotát, haddal és diplomáciai ügyes­séggel annyira kiterjesztette birodalmát, hogy az a Földközi-tengertől az Euphratesig és Szíriától egészen a Fekete-tenger partjáig nyúlt. Mikor a Kisázsiában terjeszkedni ké­szülő Róma beleszólt intézkedéseibe, 11. be­nyomult Róma kisázsiai tartományába, azt feldúlta, a görögországi tartományt pedig Róma elleni lázadásra buzdította. Róma három hadjáratot vezetett M. ellen, ki éppoly félel­­ mitológia mes és veszélyes ellenfélnek bizonyult, mint másfél századdal azelőtt Hannibal. Sem Sullá­­nak, sem Lucullusnak nem sikerült letörnie M.-t, végre Pompeius 66. legyőzte. M. a ró­maiaknak engedve át hódításait, visszavonult az anyaországba, de ekkor saját katonái — élükön M. fiával — fel­lázadtak ellene, mire öngyilkos lett. Mitilenc (törökül Mi­­düllü), Leszbosz v. M. szigetén levő város, (1920) 17.928­­. A Kis­ázsia Ny-i partján levő sziget jelenleg Görög­országhoz tartozik, ré­gebben török birtok volt. M.-t történelme teszi nevezetessé. Kr. e. a XI­X. sz.-ban Gö­rögországból kivándo­rolt eoliai törzsek fog­lalták el s a Pen­­thilidák a VIII. sz. de­rekáig, mint királyok uralkodtak előbb egész Leszbosz, később csak M. fölött. A VI. sz. vé­gén a perzsák elfoglal­ták, de a mykalei ütkö­zet után 479. a sziget fölszabadult és az athéni tengeri szövetséghez csatlakozott. A rómaiak elleni háborúban (Kr. e. 88.) M. a pontusi Mithridatest segítette, ezért a győztes rómaiak M.-t földúlták. 1355—1462 között önálló állam volt, uralkodó hercegei a genovai Gattilusio családból származtak. 1462. a törökök hatalma alá került. 1821 jún. 8. a görög felkelők Leszbosz mellett, M. közelében verték meg az egyik török flottát. Az 1912—1913. balkáni háború idején a szigetet görög csapatok szállották meg. A világháborúban viszont az angolok a Dardanellák ostroma idején operációs bázi­sukká tették, ideiglenesen megszállották. A sziget fővárosa egykor virágzó tengeri kikötő és kereskedelmi város volt, a sziget K-i partjának egyik félszigetszerű kiugrásán, két kikötőjét kőgátak védték és azokat egymással a városon át vezetett csatorna kötötte össze. A csatorna a későbbi időkben teljesen elpusz­tult, hasonló sorsban osztozott az É-i kikötő is, míg a D-it ma már csak kisebb hajók használ­hatják. Azért a mai M. v. Kaszkro sem vesz­tette el teljesen jelentőségét. Túlnyomóan görög lakossága igen élénk kereskedelmet foly­tat. A tenger felé meredeken végződő domb­háton ma egy török kastély áll azon a helyen, ahol a görög Akropolis pompázott ; ma is láthatók még a romok maradványai. A város­tól Ny-ra viszont egy színkör alapjait lehet fölismerni. A többi antik építménynek ma már csak foszlányos romjai tudtak a teljes pusztulástól megmenekülni. Mitológia, a mítoszok gyűjtésével és rend­szerezésével foglalkozó vallástudomány. A mítosz a mesével és a mondával rokon hitrege, amelyben valamely költői köntösbe öltöztetett vallási igazság jut kifejezésre. A mítoszt tel­jesen gyermeksorban levő népeknél is meg­találjuk, sőt a hitregék általában a primitív vallások igazságainak a legkedveltebb kifeje­zési formái. A primitív ember nem ismeri az elvont fogalmakat s azt az erőt, amelyet az életjelenségek mögött v. fölött sejt, nem tudja személytelen erőként elképzelni, hanem rende­sen megszemélyesíti. Férfiúvá v. nővé, hatal- Mithr­illatén (Ókori érem)

Next