Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)

R - Rajna Ferenc - Rajnai Gábor - Rajnai Palahegység - Rajnai szövetség - Rajnai tartomány - Rajner Lajos - Rájnis József - Rajzó Miklós - Rák

313 Raj­na — Rák kezdődik számtalan ágra való bomlása. Külön­böző irányban torkoló főágai közül a nevezete­sebb ágak, v. ugyanannak váltakozó nevei: Waal, Merwede, Nord, Oude Maas, Nieuwe Maas, Ijssel, Lek, Kromme Rijn, Oude Rijn stb. A Felső- és Alsó-Rajna egymástól a különböző időkben beálló magasvizükkel különböznek. A Felső-R.-nak, mint alpesi folyónak, ápr.— júl.-ban van magasvize, az alsónak jan.—ápr. között. Ez a berendezkedés gazdasági kihasz­nálhatóságát nagyon elősegíti. A rajnai hajózás virágkorát a világháború előtt élte. A meg­szállással sokat veszített korábbi jelentőségéből. Jtajna Ferenc, író és hírlapíró, szül. 1861. Solton. A Neues Pester Journal munkatársa volt négy évtizeden át. Irt azonkívül bohóza­­tos darabokat, revüket­, nemkülönben operett­­szövegeket, amelyek közül népszerűbbek vol­­tak . Asszonyregiment; A hajdúk hadnagya; Táncos huszárok. Rajnai Gábor, színművész, szül. 1885. Ara­don. A Színművészeti Akadémia elvégzése után Kolozsvárott működött, majd rövid vígszínházi működés után a Nemzeti Színháznak lett tag­jává, hol különösen a Faun címszerepében kel­tett feltűnést. 1922 óta ismét a Vígszínház tagja ; szerelmes, sihéder és szalonkomikus szerepekben válik ki. Stajuai Pala hegység, a Német Középhegység egyik legtömörebb darabja, a Lahn és Lippe forrásvidékétől a Felső-Scheldéig 400 km. hosszúságban helyezkedik el. Gyűrt sailer- és devonpalákból és grauwackéből van felépítve, peremein gazdag produktív karbonrétegek van­nak. A R. a variszkuszi hegyrendszerhez tar­tozik. A hegység kb. 500 m. közepes magasságú platóvá pusztult, csak a lepusztulásnak jobban ellenálló quarcit-vonulatok emelkednek maga­sabbra a Taumurban (880 m.) és Hunsrück­­ben (816 m.). A R. tagjai : Hunsrück, Eifel, Taunus, Westerwald és Sauerland. Rajnai szövetség (Alliance du Rhin), 1., a mainzi, kölni és trieri érsek, a münsteri püspök és a svéd király kötötték 1658 aug. 14. M./Frank­furtban. E szövetséghez Franciaország is csatla­kozott. A szövetség kölcsönös védelem címén alakult, valójában pedig azért, hogy a svédek és a franciák hatal­mát biztosítsa Németországban. 2. R. (Rheinbund, Confédération du Rhin): Napóleon Németország 16 legnagyobb tartományát saját fenhatósága alatt R.-gé alakí­totta, melynek ő lett az elnöke. A szövetséget arra kötelezte, hogy 63.000 emberből álló sereget­­bo­csásson rendelkezésére. A szövet­ség államai a birodalom köteléké­ből kiléptek, mire a német-római császárság felbomlott és Ferenc a német-római császári címről mondott (1806.). A R. bomlott fel. Rajnai tartomány (Rheinpro­vinz, Rheinpreussen), Poroszor­szág Ny-i része, 27.000 km 2., (1920) 7,100.000 1. A Rajnai Pala­hegység nagy részére kiterjed és egyedül az Alsó-Rajna mellett nyúlik le az Alsórajnai alföldre, Hollandia határáig. Politikailag az egykori Kleve, Geldern, Jülich, Mers és Lichtenberg hercegségek­ből, több kisebb birtokból és birodalmi városból alakult ki. Fő közlekedő vonala a hajózható Rajna. A magas platóban a lakosság­­ag nagyon ritka és szegény, ezzel ben a szőlőkkel beültetett völgyekben sűrű és gazdag. A II. legnagyobb kincse a három övben elhelyezkedő kőszén. A palahegység É-i szögletében az első telep Westfaliában a Ruhr-szénvidéken osztozkodik, a Rajnától balra ez a medence Aachennél folytatódik és végül DNy-on a Saar-vidék nagyobbik fele is idetartozik. Részben a szén mellett, részben a palahegység más részein vasérctelepek is elő­fordulnak, amelyek régi vasipart keltettek életre. A gazdasági élet súlypontja mindamellett a szénmedencéken nyugszik, amelyek közül a Ruhr medencéje a legfontosabb. Főbb ipar­ágai a bányászattal kapcsolatban: érckohá­szat, nagy és kis vasipar, textil-, kémiai, üveg­ipar. A nagy fogyasztás hatalmas sör- és élelmi­szeripart keltett életre. A hatalmas ipari váro­sokat nagy belső kikötők egészítik ki. A lakos­ság túlnyomó többsége a városokban lakik. Rajner Lajos, esztergomi kanonok, fölszentelt püspök, szül. 1812. Ipolyvisken, megh. 1920. Esztergomban. 1886. lett esztergomi kanonok. 1905-től érseki helytartó volt. Egyházjogi munkákat írt. Rájnis József, költő, szül. 1711., megh. 1812. A jezsuita rendbe lépett s többévi külföldi tanulmányok után különböző helyeken tanított a középiskolában. Nagy klasszikus műveltsége az ókori költőkhöz vonzotta s megpróbálta a klasszikus versformákat a magyar költészetben alkalmazni. A Magyar Helikonra Vezérlő Kalauz­ban (1781.) egész verstant írt s példákat is adott az egyes versformákra. A klaszszikus verselés kérdéseiben vitába keveredett Baróti Szabó Dáviddal és Bacsányi Jánossal s köztük folyt le az úgynevezett prozódiai harc, az első szenve­délyes irodalmi harc a magyar irodalomban. Lefordította Vergilius Fology­it és Georgicon-ját. Rajzó Miklós, festő, szül. 1869. Győrszent­­mártonban, megh. 1913. Debrecenben. A gráci, bécsi és müncheni akadémiák után Lotz-tanít­­vány lett. Ekkor festette a nyitramegyei oltár­képeket. Később Szombathelyen, majd Debre­cenben működött, ahol tanári állást is vállalt. Rák (lat. carcinoma, cancer), a rossz­indulatú daganatok Humorok) csoportjába tar-arány-­­ tozó súlyos betegség. Bár az általános szó­szem-­­ használat mindenféle rosszindulatú daganatot Rákos daganat kezelése elektromos árammal

Next