Tolnai Új Világlexikona 17. Táv-Vég (Budapest, 1930)

T - Troeltsch, Ernst - Trofeum - Troglodita - Troika - Trója - Trójai háború

139 Troeltsch — Trójai háború Troeltsch, Ernst, ev. teológus, szül. 1865. Augs­burg­ban, megh. 1923. 1891 óta magántanár Göttingen­ben, 1892. rendkívüli tanár Bonn­ban, 1894 óta rendes tanár Heidelbergben, 1915 óta Berlinben. 1919—1921. képviselő és államtitkár. A rendszeres teológiából kiindulva, olyan világnézetet akart alkotni, amelybe kultúránk minden értékét beledolgozta és meg­felelő szerephez juttatta volna. Értékes műve­ket írt a kereszténység abszolu­tságáról, a pro­testantizmus kulturális jelentőségéről, a keresz­tény egyházak szociális tanításairól és a histo­rizmusról. Mint teológus, szabadelvű volt, a politikában demokrata elveket vallott. Trofeum (gör.), diadalmi jel. A görögök azt az emlékjelet nevezték így, melyet a győztes fél által a diadal színhelyén az ellenségtől zsákmá­nyolt fegyverekből, vértekből, pajzsokból stb. szoktak felállítani, még pedig v. fára akasztva e holmikat, v. pedig e célra készített állványon helyezve el azokat. frog­lodita (gör.) a. m. barlanglakó, a leg­alacsonyabb művelődési fokon álló népfajok általános elnevezése, kik még barlangokban v. földbevájt üregekben laktak. T.-k országának (Troglodylica) nevezték a mai Abesszínia egy részét, a Vörös-tenger partvidékén. Troika v. trojka, a hármasfogatú orosz ko­csi neve. , Trója, Kis-Ázsia É K-i részében, a Dar­danellák Ny-i bejá­ratánál feküdt ókori város, a görög hős­monda és főleg Ho­­meros eposzai révén a köztudatba is bele­­került T.-i háború színhelye, más né­ven Ilion. Schliemann Henrik, a görög múlt iránt melegen érdeklődő, nagytudományú né­met kereskedő 1870 áprilisában az ókori T. helyén ásatási munkálatokat kezdett s ezeket haláláig (1890.) folytatta. Halála után özvegye, Dörpfeld Vilmos szakszerű támogatásával, befe­jezte a munkát. Ez ásatások eredményeképpen ma kétség­telen, hogy Hisszárlik (a. m. „Vár”) — ahogy az ottlakó törökök a T. egykori helyét jelző, ellipszis alakú emelkedett térséget nevezik — évezredeken keresztül számos településnek volt a színhelye, amennyiben az újabb települők mindig az elődeik után megmaradt omladékok fölé építkeztek. Hét réteget sikerült megálla­pítani. A legfelsőbb — tehát legújabb keletű —­ réteg annak a T.-nak a romjait tartalmazza, mely a Kr. e. I. és Kr. u. I. sz.-ban virágzott és melynek a Dardanellák partján leírt ked­vező fekvése Augustus csá­szár korában azt a gondo­latot keltette egyes római politikusok­ban, hogy a római biroda­lom székhe­lyét Rómából oda kellene áttenni. A leg­alsóbb (felül­ről számított hetedik­ réteg a fölötte levő négy réteggel együtt még a kőkorszak idejében egymást követett telepedésekre nyúlik vissza. Az alulról számított hatodik réteg az, melyen az ásatások tulajdonképpeni céljukat elérték. Itt ugyais egy hatalmas vár maradványai váltaak felismerhetőkké. A vár fala 5 m. széles. Mészkőből épült s négy kapuval és három torony­nyal bír. A várfalon belül meglepő vá­rosépítészeti emlékek ragadják meg a figyelmet: gipszburkolatú utak, körül­falazott kutak, csatornázási művek és főleg egy óriási méretű királyi palota s ennek romjai között a használati és dísz­tárgyak tarka tömege, arany ékszerek, elefántcsont-ké­nyelek, fegyverek, edé­nyek. Erről a telepről kétségtelenül meg­állapítható, hogy a Kr. e. III. évezredben alapult s a Kr. e. II. évezred közepén ért véget. Minthogy pedig a leleteken még annak a tűzvésznek a nyomai is láthatók, mely e telepnek véget vetett, tehát világossá vált, hogy T.-nak a kő­korszakban kezdődött kultúráját a II. ezred második felében háború dúlta föl. Ezzel megismertük a trójai háború mon­dájának történeti magvát. Trójai háború, Trója kisázsiai város tíz­éves ostroma, melyet Homeros Iliász­a megéne­kelt s mely Homeros óta az ókori és modern költészet egyik legnépszerűbb tárgyává lett. A T.-ról szóló mondakör főbb elemei : Helénának, a világszép görög királynőnek elrablása Paris trójai királyfi által; a görög királyok együttes bosszúhadjárata, Agamemnon fővezérsége alatt; Trója védekezése Priamos király és fia, Hektor parancsnoksága alatt ; a tízéves ostrom ered­ménytelensége után a városnak csellel való bevétele és felgyujtása. A sok mondás részlet miatt, mely az eseményeket körülveszi, sokáig az egész T.-t a mondák világából valónak gon­dolták. De a múlt század végén az egykori Trója helyén végzett ásatások kiderítették, hogy Trója a Kr. e. II. évezredben hatalmas. Troika Troglodita-lakások Borraktár Trójában Trójai háború. Harc Achilles holtteste körül ókori vázakép

Next