Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)
F - Ferrari Defendente - Ferrari Gaudenzio - Ferrari Giuseppe - Ferrari Luigi - Ferrari Marc Aurelio Antonio - Ferraria - Ferrari-gyűjtemény - Ferraris - Ferraris (Szabó-Ferraris) Artúr - Ferraris Galileo - Ferraris Joseph Johann gr. - Ferratin - Ferreira Antonio - Ferreira de Vasconcellos Jorge - Ferrer Guarda Francisco - Ferrerius Szt. Vince - Ferrero Guglielmo
Ferrero Ferrari Defendente, olasz (piemonti) festő, *1490 körül, +1535 után. Sokáig teljesen ismeretlenül maradt mester, csak 1870 óta tudunk róla. Ma kb. 80 műve ismeretes, ezek a piemonti festési stílusnak némi velencei hatással való vegyülését mutatják. A sokfelé szétszóródott munkák egyik legkorábbika, Mária mennybemenetele, a Szépművészeti Múzeumban van. Ferrari Gaudenzio, olasz (lombardiai) festő, *1480 körül, +1546. B. Luini tanítványa volt. Sok oltárképe van lombardiai templomokban, de működésének zöme freskóira esik. Közülök kiválnak varallói freskói és saronnói angyalkoncertje. Legnagyobb hatással Leonardo da Vinci volt rá, de határozott egyéniségével tűnt ki Leonardo követői közül. Stílusa már a Leonardo utáni manirizmus korának sok elemét mutatja, freskóiban Correggio hatása nyomán a barokk szelleme is jelentkezik. A Szépművészeti Múzeumban van Krisztus siratása c. kiváló festménye (1520 körül), néhai Lederer Sándor gyűjteményében pedig két zenélő angyala. Ferrari Giuseppe, olasz történetfilozófus, *1812, 1876. A metafizika iránt érzéketlen realizmus híve volt; az embert mechanizmusnak tekintette. Kiadta Vico összes műveit egy bevezető kötettel; Macchiavelliről és Campanelláról, Platon és Aristoteles politikai tanairól, valamint az olasz forradalmak történetéről is írt. A politikában föderalista volt és az egyesített olasz monarchia ellen küzdött. Ferrari Luigi, velencei szobrász, *1910, +1894. A klasszicizmusból az újabb realizmusba vezető irány legfontosabb mestere. Nagy munkásságot fejtett ki olasz, angol, bécsi megrendelők számára (2 márványszobra a bécsi opera udvari lépcsőházában). Számos síremlékén kívül megemlítendő néhány képmása (I. Ferenc József, a velencei akadémiában; Taglioni táncosnő stb.). Ferrari Mare Aurelio Antonio, olasz kalandor a XVI. sz.-ban. 1551-ben Castaldo császári tábornok megbízásából az alvinci kastélyban meggyilkolta Fráter Györgyöt. Ferraria, a nősziromfélék családjába tartó növénynemzetség. Mintegy 6 faja a Fokföldön él. A kertészetben kedvelt hagymás növény, legismertebb a F. undulata. A hagymákat tavasszal szabadföldbe ültetik, őszszel a fagyok beállta előtt felszedik és száraz, meleg helyen teleltetik. Sarjhagymákkal és magvetéssel szaporítják. Ferrari-gyüjtemény, a világ legnagyobb magán-bélyeggyüjteménye volt. Philippe Renotiére von Ferrari, Párizsban élő osztrák diplomata (*1850, 1917) gyűjtötte össze. Ferrari párizsi palotáját valóságos bélyegmúzeummá alakította, gyűjteménye több mint 120.000 különböző bélyegből állott, rendezésével állandóan több titkár foglalkozott. A háború kitörésekor Ferrari Svájcba menekült és gyűjteményét kénytelen volt Párizsban hagyni. Végrendeletében egész gyűjteményét a német birodalmi bélyegmúzeumra hagyta, de a világháború után a franciák a gyűjteményt a német jóvátételi alap javára elárverezték s így a F. anyaga a világ minden részébe szétszóródott. Ferraris, olasz eredetű család, Piemontból származik és 1078-ban a tiroli nemesség sorába, a grófok közé vétetett fel. József János tábornagy (*1726, †814), a Mária Terézia Rend nagykeresztjének tulajdonosa, 1792-ben magyar honfiúsítást kapott. Családneve átruháztatott vejére, gr. Zichy Ferenc altábornagyra (*1777,+1839), aki ettől kezdve a Zichy-Ferraris nevet viselte. Ferraris (Szabó-Ferraris) Artúr, festő, *1867. Főleg mint arcképfestő lett ismertté (Ferenc József, Jókai), egy ideig Amerikában is működött. Ferraris Galileo, olasz elektrotechnikus, *1847, *1897. Sokat kísérletezett a transzformátorral s ennek segítségével forgó mágneses teret állított elő; ezzel adta meg a F.-motor (1. Villamosság, motorok) alapeszméjét. Az optikai eszközökről is írt könyvet. Ferraris Joseph Johann gr., osztrák tábornagy és térképész, *1726, +1814. A hétéves háborúban ezredes, majd tábornok, a Mária Terézia rend lovagja, tüzérségi igazgató. Németalföld topográfiai térképe ICarte chorographique des Pays—Das Autrichiens, 1770—74) remekműve a klasszikus topográfiai felvételnek. Ferratin, szerves vastartalmú vegyület, világosbarna, vízben oldható por, 6% vastartalommal. Vérszegénység ellen használják. Ferreira Antonio, portugál költő, *1528, +1569. Költeményeiben (Poemas lusitonos) a klasszikusokat vallotta mestereinek. O cioso (A féltékeny) c. darabja az első portugál jellemvígjáték. Inez de Castro c. tragédiája Bermudez spanyol darabjának az átdolgozása. Ferreira de Vasconcellos Jorge, portugál drámaíró, 1585. Prózában írt drámái híven tükrözik a kor életét. Az Ulyssipol (Ulysses városa, Lisszabon) a portugál főváros, az Autographia a lisszaboni királyi udvar erkölcsi képét mutatja be. Ferrer Guarda Francisco, spanyol forradalmár, *1859, +1909. Barcelonában 1901-ben Escuela Moderna nevű iskolát alapított, de ezt a kormány 1906-ban megszüntette. Mint az 1909 júliusában Barcelonában kitört forradalom vezérét elfogták s kivégezték. Ferrerius Szt. Vince, spanyol domonkosrendi szerzetes, népszónok, *1350, +1419. Avignonban VII. Kelemen pápa nagypenitenciáriusa, majd mint kitűnő szónok és térítő főleg Spanyolországban működött. A NIy.-i egyházszakadás megszűntén is fáradozott. Ünnepe: ápr. 5. Ferrero Guglielmo, olasz szociológus és történetíró, *1871. A firenzei, majd a genfi egyetem tanára. Főmunkája: Grandezza e decadenza di Roma (1902—1907, magyarul Uj Idők Lexikona, X. 2417 152