Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)
F - Feuerbach Johann Paul Anselm - Feuerbach Karl - Feuerbach - Feuillet Octave - Feuilleton - Fey Emil - Feydeau Georges - Fez (Fés, Făs) - Fez (Fés, Făs) - Fezzen
Feuerbach nyék mély nyomot hagytak művészetén. Finom lelkiséggel átszőtt főművei: Platon lakomája (Karlsruhe), Medea (München), Iphigenia (Stuttgart). Ein Vermachtnis c. művészetfilozófiai könyve sok kiadásban jelent meg. Feuerbach Johann Paul Anselm, német büntetőjogász, *1775, 118113. Jenában, Kielben és Landshutban volt egyetemi tanár, majd a bajor büntetőtörvénykönyv tervezetének elkészítése végett a bajor igazságügyminiszteriumba hívták meg s később magas bírói állásokat töltött be. Az 1813- ban létrejött bajor Btk. az ő alkotása. Büntetőjogi tankönyvével (1801) a büntető jogtudomány ujjáalakítója lett. Ő állította fel a modern Btk.-ek két alapelvét, amelyet a magyar Btk. is elfogadott és 1. §-ában kimondott: 1. hogy csupán az a büntetendő cselekmény, amelyet a törvény nyilvánít annak, és 2. hogy senki sem büntethető cselekményéért más büntetéssel, mint amelyet a bűncselekmény elkövetése előtt arra a törvény megállapított. Feuerbach Karl, német matematikus, *1800, fl834. A síkháromszög róla elnevezett körének felfedezője. Feuerbach Ludwig, német filozófus, *1804, fl872. Hegel tanaiból indult ki, majd egyike az első materialistáknak. A vallás és filozófia szerinte összeegyeztethetetlen, mert az első a kedély, a másik a gondolat terméke. Az Isten az ember alkotása; fogalmában saját lényét emeli önmaga fölé és tiszteli, megfosztva a testi és személyes ember korlátaitól, benne összesíti legmagasabb gondolatait, érzéseit, vágyait, reményeit. A valóság a mindent átfogó természet, melyet csak a közvetlen érzéklettel ismerhetünk meg, ha érzékeink kellőképen ki vannak művelve. A természet legtökéletesebb teremtménye az ember, tehát az igazi filozófia az antropológia, mint ahogy az igazi teológia is az, hiszen az Isten az ember idealizált lénye. Az ember a történet és a kultúra fejlődése által tökéletesedik. Az erkölcs alapja a boldogság vágya, célja az élvezet. Főművei: Pierre Bayle (1838), Das Wesen des Christentums (1841), Vorlesungen über das Wesen der Religion (1851), Theogonie (1857), Die Unsterblichkeit vom Standpunkte der Anthropologie (1846), Sammtliche Werke (1903—11). Feuerbach, ipari város Németországban, Württembergben, Stuttgart közelében. Vegyi-, érc- és textilipar. Stuttgarttal villamosvasút köti össze. (1933) 18.920 lak. Feuillet [feje] Octave, francia író, *1821, 1890. Érzelmes regényei a világháború előtt népszerűek voltak. A Le roman d’un jeune homme pauvre c.-t (Egy szegény ifjú története) magyarra is lefordították. Említendők még: Julia de Trécoeur és L’histoire d’une Parisienne. Feuilleton [föjton], francia, a. m. tárca (irodalmi műfaj). Fey Emil, osztrák politikus, *1836, ITSSS. Hivatásos tiszt volt; a világháborúban Mária Terézia-rendet kapott. A Heimwehr egyik szervezője, később vezére. 1933-ban alkancellár, 1934-ben közbiztonsági miniszter lett és nagy szerepet játszott a szociáldemokrata felkelés leverésében. Lemondása után a Dunagőzhajózási Rt. elnöke lett. 1938. márc.-ban, Ausztriának Németországgal való egyesítése után, családjával együtt öngyilkos lett. Feydeau [fedő] Georges, francia drámaíró, *1862. Szellemes bohózatai közül többnek nálunk is nagy sikere volt. Legnépszerűbb köztük: La dame de chez Maxim (magyar címe: Osztrigás Miéi), Fez (Fés, Fás), Marokkó szultánság, francia védett állam É.-i fővárosa, katonai kerületi székhely, az Oudja—Rabat és Tanger—F. vasútvonal és karavánút mellett. Marokkó politikai, gazdasági és vallási életének központja, a marokkói szultán székhelye, van jogi és mohamedán vallási főiskolája (utóbbi a XI. sz.-ban befejezett Karovini mecsetben, Afrika legnagyobb mecsetjében), mór múzeuma. A város több részből áll: legrégibb a F el Báli, a fallal övezett óváros, a gazdagok negyede, sok mohamedán mecsettel, szentéllyel és palotával. Tőle Ny.-ra épült a szintén fallal övezett F. Djedid, az újváros, a szegények, a négerek és zsidók negyede, de itt van a szultán palotája is. Közelében vannak a Dar Mahres és Dar Debibagh nevű katonai negyedek és az európaiak még kiépítetlen városrésze. F. ipara (bőrdíszműárugyártás, selyemszövés, mozaikmunkák) már az ókorban is igen híres volt. Kereskedelme is jelentős. Mindamellett ma már csak hanyatló árnyéka régi dicsőségének és hatalmának. F.-t Kr. u. 808-ban alapították. Mikor Juszuf Ibn Tasfin a XI. sz.-ban a marokkói birodalom székvárosává tette, 400.000 lakosa volt. Mekka és Medina mellett még ma is a mohamedánok híres szent városa. (1931) 112.463 lak. Fez, vörös gyapjúból készült, kúp alakú karimátlan kalap, lapos tetejéről kék, fekete v.arany bort csüng le. Nevét állítólag Fez városától vette, ahol valamikor nagy mennyiségben állították elő; farbas-nak is nevezik. A Balkánon, továbbá Előázsia, Egyiptom és É.-Afrika népeinél általánosan elterjedt. Törökországban II. Mahmud tette kötelezővé, de az új török köztársaságban 1926 óta tilos. Az egyiptomiaknak nemzeti viseletéhez tartozik. Fezzan, Libia É.-afrikai olasz gyarmathoz tartozó vidék az É.-i Szaharában, a Hammada el Horna, a Dzsebel Soda, a Tassili hgs. és a Tammo-plató között. Területe kb. 400.000 km 2. Igen gyéren lakott (kb. 40.000 beduin), szárazéghajlatú homok- és kavicssivatag. Kevés oázisában a lakosság datolyát, fügét, dinnyét és búzát termel.