Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)
F - Ferenc József Nevelőintézet - Ferenc József-rend - Ferenc József Tanítók Háza - Ferenc József Tanoncotthon - Ferenc József Tudományegyetem, l. Egyetem - Ferenclak (Rankovci) - Ferenc-legenda - Ferencrend, Szt. Ferenc rendje
Ferenc József Nevelőintézet, a budapesti II. ker. kir. egyetemi kat. gimnázium mellé állította fel 1889-ben gr. Csáky kultuszminiszter. Az internátussal bővített intézet közvetlenül a közoktatásügyi miniszter rendelkezése alatt áll, élén főigazgatóval. A növendékek rendes tanulmányaikat az egy fedél alatt levő gimnáziumban végzik, azonkívül idegen nyelvi és zenei oktatásban is részesülnek, egyenruhát és kardot viselnek. Ferenc Józsefrend, ausztriai császári érdemrend, melyet I. Ferenc József császár 1849- ben alapított, majd alapszabályait 1851-ben kibővítette. Négy osztályból áll: a nagy-, a közép-, a tiszti- és a lovagkeresztesek osztályából. Nagymestere a császár. Szalagja egyszínű vörös. A világháborús érdemekért hadi ékítménnyel adományozták. Ferenc József Tanítók Háza, 1899-ben alapította az Eötvös-alap Budapesten (Szentkirályi u. 47.). Kedvezményes ellátásban részesíti a vidéki tanítóságnak a fővárosi fő- és szakiskolákat látogató fiait. 150 ifjú befogadására alkalmas. Ferenc József Tanoncotthon, Thék Endre alapította 1903-ban Orosházán. Ez volt Magyarországon az első ilynemű intézmény. Ferenc József Tudományegyetem, 1. Egyetem. Ferenclak (Rankovci), vasmegyei község, Trója Jugoszláviához tartozik. Gr. Batthyány-kastély, műkincsekkel. (1930) 229 lak. Ferenc-legenda, elbeszélő irodalmunk legrégibb magyar emléke. Szövege a XV. sz.-i Jókai-kódexben maradt fenn. Assisi Szt. Ferenc életét és dicsőséges munkásságát hirdeti. Legjobb kiadása a Nyelvemléktárban jelent meg. Ferenc rend, Szt. Ferenc rendje, latinul Ordo Sancti Francisci, rövidítve O. S. Fr., másként Ordo Fratrum Minorum, rövidítve: O. Fr. Min., r. kat. szerzetesrend. Alapítója Assisi Szt. Ferenc. 9 fejezetből álló szabályzatára III. Ince pápa már 1209-ben megadta szóbeli jóváhagyását, kibővített és javított alakjában III. Honorius 1223. nov. 29.-én erősítette meg. Ezzel a közvagyonnal bíró, helyhezkötött, 6. a. monachális szerzetesek mellett fellépszt. ferencrendi szerzetesek címere. Ferencrend lett a kat. egyház kebelében a nagyobb mozgási szabadsággal, de közös vagyonnal sem bíró első kolduló rend, mely az öntökéletesedésen kívül a társadalmi hatást, lelkipásztorkodást, külső munkát is célul tűzte ki; a hagyományos monarchikus kormányzati formát is átcserélte az ideiglenes hatalommal bíró elöljárók rendszerével és könnyen tudott alkalmazkodni a kor követelményeihez. A rend fejlődése páratlan arányokat vett és a társadalomra is rendkívüli hatással járt. Az eredeti szabályzat tanácsokat is tartalmazott; ezeknek megvalósítása és a szegénység fogalmának értelmezése okozta utóbb a rend több ágra szakadását. Az eredeti szöveget megtartók (obszervánsok) kebeléből 1517-ben önálló rendként szakadtak ki a jogi formulákat és életberendezést magukévá tevő konventuálisok (minoriták); ugyancsak a szigorúbb irány hangsúlyozói a kapucinusok, akik 1619-ben külön generális kinevezésével, mint Szt. Ferenc családjának harmadik nagy ága, önálló rendet alkottak. A rendben még jelentkező mozgalmak újabb szétdarabolásra nem vezethettek, különösen XIII. Leó pápa 1897. évi rendelkezése miatt. A rendnek 45 szentje és több mint 90 boldoggá avatott, tagja bizonyítja belső nagy erejét. A .. .működése a hitterjesztés terén a Szentföldtől kezdve Perzsián át Kínáig és Japánig érvényesült. Alighogy az Újvilág ismeretes lett Európában, ők már megvetették lábukat Amerikában, a Szigeteken és Ausztráliában mindenütt. A középkor tudományos életében is a rend számos tagja részt vett: Halesi Alexander, Szt. Bonaventura, Duns Scotus, Rogerius Bacon, Ximenes bibornok és mások; nagynevű költőjük: Jacopone di Todi. A F.-nek az 1937. évi összeírás szerint 104 provinciája, 1920-nál több kolostora és 25.464 tagja van; a jezsuiták után tehát a kat. egyház legerősebb szerzete. Sötétbarna talárist, fehér kötél-övet olvasóval, kapuciumot és sarut viselnek, télen külön körgallért. Magyarországon már az alapító korában megjelentek, 1232-ben már külön provinciájuk is volt. A tatárok megtérítésében nagy szerepet vittek. A törökdúlás után őket nevezi a nép „barátokénak. Nagy ferencesek a történelemben: Kapisztránói Szt. János, Temesvári Pelbárt, Laskai Osvát és Tömöri Pál. A magyar kódexirodalomban is nevezetes kezdeményező szerepe volt a F.-nek; egyebek közt ferences termék a legrégibb magyar kódex, a Szt. Ferenc legendáját tartalmazó Jókai-kódex. Ma két provinciában (mariánus, 16 kolostorral, 276 taggal; kapisztránói, 21 kolostorral és 250 taggal) lelkipásztorkodással, tanítással és missióval foglalkoznak. Esztergomban internátussal egybekötött gimnáziumuk van. Híres búcsújáróhelyeik: Andocs, Csiksomlyó és Máriagyűd. A Ferenc József-rend tiszti keresztje.