Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)
G - Ganz-Jendrassik-mótor, l. Belsőégésű mótorok - Gáon - Gap - Gapon Georgij - Gara Arnold - Gara család, l. Garai - Gara Murza - Gara - Garáb - Garabit-viadukt - Garabone - Garabonciás diák - Garabonciás Diák - Garabos (Grabaţ) - Garanda - Garády (Gauss) Viktor - Garage, l. Garázs - Garai család - Garai János - Garai János - Garai László - Garai Miklós id.
Gainz—Jesudrassik-motor* Gyula. A Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartozik. Ganz—Jendrassik-motor, 1. Belsőégésű motorok. Gáon (héber, a. m. fenség), a babiloni Száva és Pumpedita zsidó iskolafőinek a címe 589 és 1040 között. Ebben az ú. n. „gáoni korszakiban a G. a zsidóság elismert feje volt; a legtekintélyesebbek: Szádja (882—942) és Hai, ki a kort lezárja. Gap, Hautes-Alpes département székhelye Franciaországban; klimatikus üdülőhely 740 m magasan a t. sz. f. Püspökség; szép székesegyház; bor- és terménykereskedelem. (1931) 11.717 lak. Gapon Georgij, orosz pópa és forradalmár, •1870. +1906. 1905. jan. 22.-én a pétervári cári palota elé munkásokból álló tüntetőcsoportot vezetett, de hirtelen eltűnt, mikor a katonaság sortűzzel verte szét a tüntetőket. A forradalmi egyesületek provokátornak bélyegezték és megölették. Gara Arnold, festő és keramikus, *1882, +1929. Gazdag fantáziájú illusztrációival (Puskin Anyegin-je), exlibriseivel, plakátaival tűnt fel; sikereket ért el ízléses kerámiáival is. Gara család, 1. Garai. Gara Murza, örmény zeneszerző, *1854, +1935. Az új örmény világi zene úttörője; ennek terjesztésére különböző vidékeken számos énekkart szervezett. Gara, nk. Bács-Bodrog vm. bajai j.-ában, a bajai garai vasútvonal mellett. (1930) 4124 lak. Hengermalom. Garáb, kk. Nógrád és Hont k. e. e. vm. sziráki j.-ában. (1930) 257 lak. U. P. Cserhátszentiván, u. t. Pásztó. Garabit-viadukt, a világ egyik legszebb vasszerkezete, Franciaországban, St. Flour mellett, Eiffel műve (1883—85). A hídszerkezet teljes hossza 565 m, a 165 m-es főnyílást kétcsuklós rácsos ív hidalja át, kisvíz felett 122 m magasságban. Garabonc, kir. Zala vm. nagykanizsai fában, a Székesfehérvár—nagykanizsai vasút, a keszthely—nagykanizsai autóbuszvonalon. (1930) 882 lak. Garabonciás diák, a néphit titokzatos, vihartámasztó varázslója. A képzet kialakulásához hozzájárult a középkor elterjedt vándordiák-típusa, aki idegen országokat járt, megismerkedett az okkult tudományokkal, értett valamit a fizikához is és csalafinta módon rászedte a hiszékeny népet, hogy ingyen élelemre tegyen szert, de alakja Magyarországon hamar összekeveredett a táltoséval. A nép természetfeletti lényt látott benne, aki foggal születik, tejjel, tejföllel és tojással él, ritkán jelenik meg egyedül s ha kérését nem teljesítik, könyvéből kiimádkozza a sárkányt és olyan fergeteget támaszt, mely leviszi a ház fedelét. Neve összefügg a latin-görög neoromanzia, a. m. „halottidézés", „varázslat" szóval, mely az olaszban negromanzia, gramanzia alakot öltött; a magyar nyelvbe valószínűleg déli szláv közvetítéssel került. Garabonciás Diák, több élclap neve. 1. 1860—61-ben jelent meg, Szokoly Viktor szerkesztette, főmunkatársa Vas Gereben volt. 2. 1875-ben, ápr.-tól aug.-ig élt, Darmay Viktor szerkesztésében. 3. Képes élclap, alapította Garabonciás néven Szávay Gyula (Győr), 1882—87 maga szerkesztette (1884-ben vette fel a G. nevet), majd megszűnéséig, 1888. szept.-ig Gárdonyi Géza volt a szerkesztője. Garabos (Grabas), temes-torontálmegyei község, Trója Romániához tartozik. (1930) 2368 lak. Garadna, kk. Abaúj-Torna vm. encsl j.-ában, a miskolc—hidasnémeti vasútvonal mellett, a Garadna völgyében. (1930) 686 lak. Garády (Gauss) Viktor, író, *1857, +1932. A fiumei tengerészeti akadémia tanára volt. A tenger életjelenségeinek tudományosan képzett kutatója; megfigyeléseit legtöbbször szépirodalmi formában írta meg, Tengerparti séták, Amit a tenger mesél, Tengerparti képek, Élő tenger c. könyveiben. Állattani főműve: A norvég rák v. scampi és halászata. Mint ifjúsági író is számottevő. Garage, 1. Garázs. Garai család, a Dorozsma nemzetségből ered. Hiteles ősét, János ispánt, 1269-ben említik; fia, István, ugyanekkor IV. Béla királynak kardhordója volt. Az utóbbinak unokája, Miklós (+1386), a G. család alapítója (1.o.). A család nevezetes tagjai: ifj. Miklós (1. o.), János (1. o.), László (1. o.). Utóbbinak fia, Jób, 1474-ben macsói bán, vele kihalt a család. Garai János, bán, +1435. Zsigmond király oldalán részt vett a törökök elleni harcokban. Zsigmond az ozorai kerület bánjává, 1427-ben pedig bátyjával együtt Horvát- és Dalmátország bánjává tette. Felesége, Hedvig, mérgezte meg. Garai János, kardvívó, *1889, 1924-ben olympiai helyezett (III.), 1925-ben Európabajnok. Tagja volt az 1928. évi olympia kardvívó-bajnok csapatának. Garai László, nádor, +1460. Zsigmond király halála után, mint Albert királynak, majd özvegyének, Erzsébetnek és V. Lászlónak híve, játszott nagy szerepet a magyar történelemben. 1419—47-ig macsóibán, 1447 —58-ig nádor volt. Mint a Hunyadi ház ellenfelének, része volt Hunyadi László kivégeztetésében. Mátyás trónralépésekor elvesztette a nádori méltóságot; Mátyás ellen fordult, de Mátyásnak rövidesen sikerült őt megnyernie, mire G. nádori méltóságát is visszakapta (1459). Garai Miklós id., nádor, +1386. 1355-től 1375-ig macsói bán, 1375-től nádor. Résztvett Nagy Lajosnak 1369-i hadjáratában a havaselvi vajda ellen. Lajos halála után az özvegy királyné és Mária királyné tánto-