Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)

H - Hornie Obdokovce, l. Felsőbodok - Hornie Opatovce, l. Felsőapáti - Hornie Orešany, l. Felsődiós - Hornie Otrokovce, l. Felsőatrak - Hornie Ozorovce, l. Felsőozor - Hornie Plachtince, l. Felsőpalojta - Hornie Príbelce, l. Felsőfehérkút - Hornie Pršany, l. Felsőperesény - Hornie Rišňovce, l. Felsőrécsény - Hornie Rykynčiec, l. Felsőrakonca - Hornie Slažany, l. Felsőszelezsény - Horni Srnie, l. Felsőcsitár - Hornie Strháry, l. Felsőesztergály - Hornie Terany, l. Felsőterény - Hornie Vašardice, l. Felsővásárd - Hornie Vestenice, l. Felsővesztény - Hornie Zelenice, l. Felsőzélle - Hornig Károly br. - Horní Hričov, l. Felsőricsó - Horní Kalník, l. Felsőkálnok - Horní Kamenec, l. Felsőkemenec - Horní Lieskov, l. Felsőmogyoród - Horní Moštence, l. Felsőhidas - Horní Prandorf, l. Felsőbaka - Hornista - Horni Štál, l. Felistál - Horní Štepanov, l. Felsőstepanó - Horní Tisovník, l. Felsőtisztás - Horní Turček, l. Felsőturcsek - Horní Vadičov, l. Felsővadas - Hornpipe - Hornsey - Hornstein, l. Szarvkő - Hornu - Hornyán (Horňany) - Hornyánszky Aladár - Hornyánszky Gyula - Hornyánszky Viktor - Hornyay Ödön

Hornié Otokovce Hornié Obdokovce, 1. Felsőbodok (Cseh­szlovákia). Hornié Opatovce, 1. Felsőapáti (Csehszlo­vákia). Hornié Ore­any, 1. Felsődiós (Csehszlo­vákia). Hornié Otrokovce, 1. Felsőatrak (Csehszlo­vákia). Hornié Ozorovce, 1. Felsőozor (Csehszlo­vákia). Hornié Plachtince, 1. Felsőpalo­ta (Cseh­szlovákia). Hornié Príbelce, 1. Felsőfehérkút (Cseh­szlovákia). Hornié Prsany, 1. Felsőperesény (Cseh­szlovákia). Hornié Risnovce, 1. Felsőrécsény (Cseh­szlovákia). Hornié Rykynjice, 1. Felsőrakonca (Cseh­szlovákia). Hornié Lipice, 1. Felsősipek (Csehszlo­vákia). Hornié Slazany, 1. Felsőszelezsény (Cseh­szlovákia). Hornié Srnie, 1. Felsőszernye (Csehszlo­vákia). Hornié Szitáry, 1. Felsőcsitár (Csehszlo­vákia). Hornié Sziháry, 1. Felsőesztergály (Cseh­szlovákia). Hornié Terany, 1. Felsőterény (Csehszlo­vákia). Hornié Vasardice, 1. Felsővásárd (Cseh­szlovákia). Hornié Vestenice, 1. Felsővesztény (Cseh­szlovákia). Hornié Zelenice, 1. Felsőzelle (Csehszlo­vákia). Hornié Jemberovce, 1. Felsőzsember (Cseh­szlovákia). Hornig Károly bri bíbornok, veszprémi püspök, *1840, 1­917. 1870-ben egyetemi ta­nár lett, 1888-ban veszprémi püspök, 1912- ben bíbornok. Eddig egyetlen bíbornok a veszprémi püspökök sorában. 1873-tól 1878-ig szerkesztette a Religiót, 1876-ban az Iro­dalmi Értesítőt. Egyházmegyéje Római Ok­­levéltárát adta ki, Lukcsics József szerkesz­tésében (4 köt., 1897—1907). Horni Hricov, 1. Felsőricsó (Csehszlo­vákia). Horni Balník, 1. Felsőkálnok (Csehszlo­vákia). Horni Kamenec, 1. Felsőkemenec (Cseh­szlovákia). Horni Lieskov, 1. Felsőmogyoród (Cseh­szlovákia). Horni Mortenec, 1. Felsőhidas (Csehszlo­vákia). Horni Prandorf, 1. Felsőbaka (Csehszlo­vákia). Hornista, a német Horn, a. m. kürt alap­szóból latinosan képzett szó, a. m. kürtös, trombitás. Horni Stál, 1. Felistás (Csehszlovákia). Horni Stepanov, 1. Felsőstepanó (Csehszlo­vákia). Horni Tisovník, 1. Felsőtisztás (Csehszlo­vákia). Horni Turjek, 1. Felsőturcsek (Csehszlo­vákia). Horni YadiSov, 1. Felsővadas (Csehszlo­vákia). Hornpipe [hornpájp], angol, a. m. szárú­­síp, régi angol tánc ’/é­v. *A ritmusban. Ne­vét egy fúvóhangszerről kapta. Hornsey [homszi], város Angliában, Midd­lesex grófságban, London egyik É.-i kül­városa. (1931) 95.524 lak. Hornstein, 1. Szarvkő (Németbirodalom). Horny [omü], község Belgiumban, Hai­­naut tartományban; kőszénbányászás, gép­gyártás, rézkohászat. (1930) 12.150 lak. Hornyán (Hornany), trencsénmegyei köz­ség, Tr­­ója Csehszlovákiához tartozik. (1930) 505 lak. Hornyánszky Aladár, a pozsonyi ev. hit­­tudományi fakultás tanára, *1873. Hebraista nyelvtudós, bibliafordító, héber-magyar szó­tárt szerkesztett. Hornyánszky Gyula, klasszikus filológus és szociológus, *1869, 1­933. Hosszabb pári­zsi, londoni, majd görögországi tanulmány­utak után 1902-ben a budapesti egyetem magántanára, 1913-ban a kolozsvári, 1926- ban a budapesti egyetem rendes tanára lett. Széleskörű társadalomtudományi és történetfilozófiai megalapozottsággal ku­tatta főleg az ókori görögség kulturális megnyilvánulásait, irodalmát, vallási intéz­ményeit, államalkotását. E mellett irányító szerepe jutott a magyar társadalomtudo­mány kifejlesztésében, a Magyar Társada­lomtudományi Társaságnak is éveken át elnöke volt. Kultúrpolitikai cikkeiben a nemzeti szellem és a humanisztikus műve­lődési eszmény együttes érvényesüléséért szállt síkra. Főbb művei: Pindaros (1891), Aristophanes (1897), Temetési versenyküzdel­mek az ősgörögöknél (1900), A görög fel­világosodás tudománya — Hippokrates (1910), A homerosi beszédek tömeglélektani vonat­kozásukban (1915), Die Idee der öffentlichen Meinung bei den Griechen (1922), Görög tár­sadalomrajz (1931). Nagy görög története töredék maradt; kész fejezetei megjelentek a Hóman—Szekfü—Kerényi szerkesztésében kiadott Egyetemes Történet I. kötetében (1935). Hornyánszky Viktor, ev. egyházi író és nyomdatulajdonos, *1828, 1­882. Eleinte ta­nító volt, később német újságot szerkesz­tett és adott ki, emellett élénken részt vett prot. irodalmi és pedagógiai intézmények, valamint a budapesti nyomdászok segély­­egyletének létesítésében. 1863-ban alapított nyomdáját, amelynek sok ismert munkája közt szerepeltek évtizedeken át a M. T. Aka­démia kiadványai is, halála után fia, H. Viktor (*1863, fl935) vette át; a vállalat ma mint rt. működik. Hornyay Ödön, festő *1856, fl937. Tábla­­bíró volt s későn kezdett festeni. Gyöngéd

Next