Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Kobus, l. Abok - Kobyláry, l. Köblér - Kobylnice, l. Kabalás - Kobyly, l. Lófalu - Kocsa - Kocseli (Kodzsa Ili) - Koch Antal (Bodrogi) - Koch Ferenc - Koch Henrik - Koch Johannes, l. Coccejus - Koch Joseph Antaon - Koch Nándor - Koch Róbert - Koch Rudolf - Koch Sándor - Kochanovce, l. Felsőkohány, Kiskohány, Kohány és Vágkohány - Kochanowski Jan - Kochenit - Kocher Theodor Emil - Kochi - Kochia - Kociha, l. Kecege - Kočin, l. Köcsény - Kock Paul de
— 3893 Kock — K alatt fel nem vett cimazóka alatt találhatók! — Kobus, 1. Abok. Kobyláry, 1. Köblér (Szlovákia). Kobylnice, 1. Kabalás (Szlovákia). Kobyly, 1. Lófalu (Szlovákia). Koca, a sertésfélék nőivarú egyede. Kocacli (Kodzsa Ili), vilajet Törökországban, Kisázsiában. Tér: 8540 km 2. Kb. 300.000 lálk. Székhelye Izmid. Koch Antal (Bodrogi), föld- és őslénytankutató, *1843. +1927. A kolozsvári, majd a budapesti egyetem tanára. 1874 táján kezdte meg az erdélyi részek geológiai feldolgozását. Húsz év múlva jelent meg az Erdélyi medence harmadkori rétegeiről szóló hatalmas monográfiája, mely a mai napig is a legtökéletesebb ilynemű szakmunka. Koch Ferenc, vegyész, *1853. Egyetemi c. rk. tanár. Főleg a zsírsorozatbeli diazovegyületekkel foglalkozott. Koch Henrik, német eredetű budapesti építészek. Id. Henrik, *1781, *1861. Bécsben palotákat tervezett. Az ő műve többek közt a parádi Károlyi-kastély, Budapesten a Piret-Bihari-palota, a szentmihályi Dessewffy-kastély. 2. Ifj. Henrik, *1840, 1l889. Skalnitzky Antallal társulva egész sor épületet emelt Budapesten. Koch Johannes, 1. Coccejus. Koch Joseph Anton, német festő, *1768, +1839. Főként Rómában élt, ahol a nazarénusok köréhez csatlakozott (a Villa Massimi freskói). A kor ideális tájképfestészetét nagyvonalú, klasszikus kompozícióival új irányba terelte. Kitűnő rézkarcokat készített; Hantét és Ossiant illusztrálta. Koch Nándor, geológus, *1885. Tankerületi kir. főigazgató, egyetemi magántanár. Számos tudományos dolgozata jelent meg a földtan, az őslénytan és a tengertan köréből; középiskolai tankönyveket, több pedagógiai értekezést is írt. 1913 őszén és 1914 tavaszán részt vett az Adria tudományos kutatásában. Szerkesztette A tenger c. folyóiratot. Koch Róbert, német orvos, a modern bakteriológia és a fertőző betegségek elleni észszerű küzdelem egyik megalapítója, *1843, +1910. A ma használatos bakteriológiai technikát úgyszólván ő alakította ki, ő ismerte fel a félig szilárd, kocsonyás táptalajok (agar, zselatin) használatának óriási jelentőségét, több ilyen táptalaj készítését kidolgozta s ezek alkalmazását általánossá tette. Ezzel biztos alapokra helyezte és megkönnyítette a baktériumok ú. n. színkultúrákban való kitenyésztését, ez viszont lehetővé tette exakt tanulmányozásukat. K. a fertőző betegségek keletkezésének, terjedésének több általános törvényszerűségét állapította meg, emellett néhány igen fontos kórokozót maga fedezett fel (tífusz, Eberth-tel egyidejűleg, 1881; tuberkulózis, 1882; ázsiai kolera, 1884). Az intézetében v. útmutatásával dolgozó tanítványok és munkatársak a kórokozók további hosszú sorát fedezték fel. Nagyjelentőségű munkát végzett sok trópusi betegség (visszatérő láz, álomkór stb.) terjedésének és gyógykezelésének tisztázása körül is. 1908-ban Nobel-díjat kapott, öszszegyűjtött munkáit Schwalbe, Gaffky és Pruhl adták ki 2 kötetben (1912). Koch Rudolf, iparművész és betűtervező, *1876, +1934. Az offenbachi iparművészeti iskola tanára volt, főleg világos tagolású, modern fraktur-betűivel vált ismertté. Koch Sándor, mineralógus, *1896. Egyetemi magántanár, a M. N. Múzeum elnöki tanácsosa. Számos, az ásványtan körébe vágó dolgozata hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelent meg. Nagyobb művei: Magyarország jelentősebb bányahelyei és azok ásványai (1931), A drágakövek (Dudich Endréné Vendl Máriával közösen, 1935). E lexikon munkatársa: Kochanovce, 1. Felsőkohány, Kiskohány, Kohány és Vágkohány (Szlovákia). Kochanowski Jan, lengyel költő, a régi lengyel irodalom legkiemelkedőbb alakja, *1530, +1584. Krakóban és Olaszországban végezte tanulmányait, a római költészetet vette mintául. Több latin és görög műremeket ültetett át lengyelre. Mint a középeurópai renaissance jellegzetes képviselője, úgy látszik, valamivel fiatalabb magyar kortársára, Balassa Bálintra is hatott. Kochenit, borostyánkőszerű ősvilági gyanta a németországi Kochentalból. Kocher Theodor Emil, berni sebésztanár, *1841, +1917. Nevéhez fűződik a vállficamnak egyik helyretételi módja, a lágyéksérv műtétnek egyik változata. Róla nevezték el továbbá a golyvaműtétkor szokásos metszést, a leghasználatosabb érfogót, a golyvaműtét céljaira bevezetett szondát, valamint a Basedow-kór egyik ezemtünetét. Kochi [Sesi]: 1. „Ken“ Japánban, Shikoku szigeten. Tér: 7088 km 2. (1930) 718.157 lak. 2. A kerület székhelye a K. öböl partján. (1930) 96.988 lak. Kochia, a libatopfélék családjába tartozó növénynemzetség. Négy-öt faja Magyarországon is honos. Legismertebb a seprőfű, K. scoparia. Hazája Oroszország és Ázsia, nálunk seprőnek használják; ezért mívelik; gyakran el is vadul. Piros színezetű alakja kerti dísznövény. Jellemző hazai lösznövény a K. prostrata. A K. v. Bassia sedoides a tiszántúli szikesek jellegzetes növénye. Homokon a K. laniflora terem. A kertészetben gyepfelületek díszítésére, ágyasokba magányosan ültetve vegynyári sövényként használják fel. Magasnövésű növények közé szegélynek is szép. Talajban, fekvésben nem válogat. Szaporítása magvetéssel történik, áprilisban, szaporító ládákba. A palántákat május végén ültetik ki állandó helyre. Kocska, 1. Kecege (Szlovákia). Kőévi, 1. Köcsény (Szlovákia). Kock Paul de, francia regényíró, *1794, +1871. Vidám tárgyú, de kissé vaskos humorú, főként a grizettek és kispolgárok életéről