Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Kuzmina - Kuznyeck - Kuzsinszky Bálint - Kuzu v. erszényes róka (Trichosurus vulpecula) - Kübekháza - Kühár Flóris Ferenc - Kühlmann Richard von - Kühmayer Róbert - Kühne Ede - Kühne Lóránt - Kühnel Pál - Kühner Ilse, l. Engel Iván - Kükemező (Kuková) - Kükenthal Willy - Küküllei János (Tótsolymosi Apród János) - Küküllő - Küküllőalmás (Alma) - Küküllődombó (Dâmbău) - Küküllőfajsz (Feisa)
Kuzmina Kuzmina, község Kárpátalján, a beregi közig, kirendeltség munkácsvidéki j.-ában. (I.HU) 2315 lak. 1918 előtt Beregszilvás volt a neve. Tr.-tól 1939-ig Kuzmina néven Csehszlovákiához tartozott. Kuznyeck, I. Város Szovjetoroszországban, a középső Volgavidéken, a Trujev mellett. Mezőgazdasági gép-, bőr- és faipar. Kb. 30.11011 lak. 2. K.-Szibirszkij, legújabban Sztalinszk, város a Szovjetunió- Zsin, Ny.-Szibiriában; az Altai, a Keleti Altai és a transzszibiriai vasút között fekvő, azonos nevű szénmedence központja. Kb. 10 000 lak. A 240 km hosszú, 100 km széles, 25.000 km* területű szénmedence szénkészletét 250 milliárd tonnára becsülik. A kőszén mellett bőven van kitűnő minőségű mágnesvasérc is a medence D.-i részében. Kuzsinszky Bálint, régész, *1864, 1938, 1888 tól az aquincumi ásatások vezetője, az Aquincumi Múzeum és a Székesfővárosi Múzeum alapítója és igazgatója, 1902 től a budapesti egyetem tanára volt. Magyarország római kori emlékeinek egyik legkiválóbb kutatója volt. önálló, ill. nagyobb gyűjteményes vállalkozásokban megjelent munkái: Pannónia és Dácia( 1895), Magyarország emlékszerű maradványai (1900), A Balaton környékének archaeologiája (1920), A gázgyári római fazekastelep Aquincumban (1932), Aquincum (múzeum ismertető, többször átdolgozva, legutóbb: 1934). Szerkesztette a Budapest régiségei c. sorozatot. Kuzu v. erszényes róka (Trichosurus vulpecula), a kúszó erszényesek (Philangeridae) családjába tartozó faj. A kb. 60 cm hosszú, karcsú, lomha éjjeli állat a rókára csak a fejével, füleivel és farkával emlékeztet. Erdőségekben, fákon él, növényekkel táplálkozik, de kisebb madarakat is megfog. Egyike Ausztrália leggyakoribb erszényeseinek, Tasmaniában is előfordul. Húsát a bennszülöttek csemegének tartják, lágy gyapjas szőrméje ausztráliai fa tasmaniai( tasmaniai) oposszum néven kerül piacra. Kubikháza, ak. Csanád, Arad és Torontól k. e. e. vm. torontói j.-ában, a szeged— vedresházai vasútvonal mentén, a szeged— K.-i autóbuszvonal végállomása. (1930) 1984 lak. Kishár Flóris Ferenc, kat. teológus, *1893. 1922-ben a pannonhalmi bencés főiskola tanára lett, 1929-től 1931-ig a római Szt. Anzolm pápai egyetemen tanított, majd visszatért Pannonhalmára. 1935 óta budapesti bencés házfőnök, a budapesti egyetem teológiai karának c. rk. tanára. Tudományos munkái: Bevezetés a vallás lélektanába (1926) , A keresztény bölcselet története (1927) , A vallásbölcselet főkérdései (1930), Egyetemes vallástörténet (I — II, 1936—7). Útirajzai: Lélek szemével (1931), Barlangok, sírok, kupolák (1934), Zarándok-szívvel (1939). E lexikon munkatársa: Rühlmann Richard von, német diplomata, *1873. Ifjúkora óta diplomáciai szolgálatban állt, számos helyen volt nagykövet, — E alatt fel nem vett címszaka alatt találhatók! — 1917-ben a külügyi hivatal államtitkára lett és ő kötötte meg az oroszokkal, ill. a románokkal a breszlitovski, ill. bukaresti békét. 1918-ban visszavonult. Kischmayer Róbert szobrász, *1883. Budapesten tanult, plaketteket, sportszobrokat, képmásokat mintázott. Néhány műve a pozsonyi városi múzeumben van. Kihno Ede, gyáriparos, *1839, +1903. Híres német gyáriparos családból származott. Mosonban 1864-ben megvette a Pabst és Krauss mezőgazdasági gépműhelyt; ezt saját neve alatt csakhamar nagy mezőgazdasági gépgyárrá fejlesztette (Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Rt.). K. vetette meg a magyar mezőgazdasági gépgyártás alapját. Vállalata 1908-ban fia, Károly elnöklete alatt rt.-gá alakult. Kühne Lóránt, gyáriparos, *1886. 1909 óta vezeti az apja által alapított Kühne Mezőgazdasági Gépgyár rt.-ot, melynek 1928-ban ügyvezető igazgatója lett. Országgyűlési képviselő, egy időben a felsőház tagja volt. Kiihnel Pál, építész, *1765, +1824. A bécsi udvari építészeti hivatalban működött. Tervet készített az esztergomi főszékesegyház számára és 1820-tól fogva személyesen is ellenőrizte az építést, de korai halála miatt nem fejezhette be. Munkáját unokaöccse, Paekh János, utóbb Hild József folytatta. Kirhner Use, 1. Engel Iván: KlikemezőKukavár, sárosmegyei község, Trntán Csehszlovákiához került. 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 432 lak. Kükenthal Iilly, német zoológus. *1861, +1922. Az állattan tanára volt a boroszlói, majd a berlini egyetemen. Nagy érdemeket szerzett a sarkköri tengeri fauna megismertetésével; különösen fontosak a cetek és korallok alak- és fejlődéstanára vonatkozó vizsgálatai. Kukiillei János (Tótsolymosi Apród János), történetíró a XIV. sz.-ban. Kukiillei főesperes, Nagy Lajos király udvari papja volt; megírta latinn királyának életét. Kuküillő, két folyó az Erdélyi medencében. 1. A Nagy-K. a Görgényi havasokban ered. Eleinte DNy.-nak, majd Ny.-nak tart; érinti Segesvárt. Erzsébetvárost, Medgyest és Mihályfalva mellett ömlik a Marosba. Hossza 190 km, vízgyűjtőterülete 5800 km 2. 2. A Kis-K. a Nagy K. forrása közelében ered, a Görgényi havasokban. Ny.nak, majd DNy.-nak tart, elfolyik Szováta, Parajd és Dicsőszentmárton mellett és Balázsfalvánál ömlik a Nagy K.-be. Hossza 144 km, vízgyűjtőterülete 2300 km 2. Küküllőalmás (Alma), kis-küküllőmegyei község, Trója Romániához tartozik. (1930) 813 lak. Kisküllődombó (Dámbou), kis-küküllőmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1084 lak. Kisküllőfaj.szt Feisa), kis-küküllőmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1019 lak.