Uj Lexikon 2. BRE-FÉNY (Budapest, 1936)
C - Cégénydányád - Cegléd - Ceglédbercel - Céhek - Cekeháza - Cékla (céklarépa, Beta bulgaris L.) - Celastraeceae - Celébesz
685 Elég, ha a bitorolt cég üzleti nyomtatványokon, árjegyzékeken, cégtáblán szerepel. A bíróság az ily cselekménnyel okozott kár megtérítése kérdésében szabad belátása szerint határoz és elrendelheti a bitorló által a cégjegyzékbe bejegyeztetett cég törlését is. Cégénydányád, kk., Szatmár, Ugocsa és Bereg e. ura., fehérgyarmati f. (1930) 958 lak. Vasúti állomás Fehérgyarmat, Cegléd, megyei város, Pest vm.-ben, (1930) 37.413 lak. Nagy kiterjedésű (49.963 kat. hold), nagyobbára homokos talajú határában igen fejlett a gyümölcs(meggy, cseresznye) és szőlőtermelés. Áll. polg. fiú-, r. k. és áll. polg. leányiskola, áll. reálgimnázium , téglagyár, 4 gőz-, 2 hengermalom, áramfejlesztő, szeszfőzde. Rendszeres utcahálózatú, belseje városias. Kossuth szobra a legszebb az országban. Országos hirű Unghváryék faiskolája. Ceglédbercel, nk., Pest vm., monori. (1930) 3963 lak. Vasúti állomás. Céhek, a kézművesipar és a kiskereskedelem szakmai szervezkedésének a középkorban kialakult formái, amelyek egyfelől a benne tömörültek valláserkölcsi, másfelől gazdasági és tanulmányi érdekeit szolgálták. Találkozunk velük a középkor idején egész Európában. A C. mindig az illető város lakosságának eredeti, a városgazdasági célokat szem előtt tartó alkotása volt. A C. működésében eleinte a gazdasági érdekek felkarolása másodrendű feladat volt és csak a városi polgárság tagozódása kapcsán került előtérbe a C. kötelékébe tartozók gazdasági érdekeinek hatályosabb képviselete. Eszerint fejlődött a C. szabályzata, amely a tagok megélhetését, magasabb életszínvonalát és azt igyekezett előmozdítani, hogy a tagok sorába csak megbízható és kellően szakképzett emberek jussanak be. Ezen a téren a szabályozás a kézművesiparban nemcsak a képesítés elvét (tanonc, felszabadulás, segéd stb.) írta elő, hanem részletekbe menő előírásokat iktatott be az idők folyamán az üzemek nagyságára, a tagok létszámára — vagyis már alkalmazta a zárt szám elvét —, ellenőrzésükre, az anyagbeszerzésre stb., ezenfelül pedig a középkori árpolitika elve szerint az igazságos ár biztosítására is, értve a justum precium alatt olyan árat, amely a tényleges költségeken kívül a polgári hasznot is biztosítja. A polgári haszonnak az eladott termékszámmal való szorzatából állapította meg a tisztes megélhetést biztosító keresetet. Az egyre merevebb céhszabályokra jellemző, hogy tagjai közé pl.nőtleneket nem vett fel. A gazdasági fejlődés során a céh, amely bizonyos ideig különösen a középkorban az akkori társadalomgazdasági viszonyoknak megfelelt és az iparosodásra jó irányban hatott, a jelentkező szükségleteknek már nem tudott megfelelni. Az ipari fejlődés és a városba szivárgás folytán nem volt képes felszívni a jelentkezőket és képtelen volt megoldani az egyes szakmák között jelentkező, különösen termelési vonatkozású határkérdéseket. Végtelen viták kezdődtek afelől, hogy bizonyos cikkek gyártása melyik céh jogához tartozik. A gazdasági szabadság elvét tanító iskola, amely a tényleges helyzethez igazodott, alapjaiban kezdte ki a céhrendszert, amely a középkorban teljesítette hivatását, de az újkorban és a kibontakozó kapitalizmus, a szabadverseny idején túlhaladottá vált. Nálunk a középkor végére esik a C. kifejlődése, első nyomaival Nagy Lajos idejében találkozunk. Legjelentősebb céhélet folyt Budán, Pozsonyban, Kassán, Sopronban. A hanyatlás a XVIII. sz.-ban kezdődött és a C. megszüntetését az 1872 : VIII. t.-c. mondta ki, ami a C. szervezkedéséből időtállónak bizonyult, azt átvették az új érdekképviseleti intézmények, így pl. a kézművesiparban az ipartestületek. Bertalan I. Cekeháza, kir., Abaúj-Torna vm., abaújszántói I. (1930) 226 lak. Vasúti állomás Abaújszántó. Céklacéklarépa, Beta vulgaris gyökérzöldség. Mélyen megmunkált földbe ápr. végén ritkásan vetjük, 30—35 cm-es sorokba. Később ritkítjuk. Szabályos alakú, sima, kerek céklát palántaneveléssel lehet termeszteni. Gyakori kapálást kíván. Nagyon száraz időben öntözendő. Ismertebb fajtái : Camerun, Non plus ultra, Egyiptomi lapos kerek, Almaalakú kerek. Celastraceae (növ.), 1. fzecskerágó-félék. Celebesz, a Szunda-szigetek nagyságban harmadik tagja, 179.416 □ km. A térképen sajátságosan szétágazó karjaival tűnik fel, melyek hegyláncok maradványai. Hosszú karjait általában kettős hegygerinc alkotja. Közöttük belül számos tó foglal helyet. Magas vulkánok ülnek rajta, köztük a 3075 m-es Lompo- Battang. Rante Mario-hegye 3495 m. Az egyenlítőn van, éghajlata egyenletes meleg, száraz és nedves félévvel. Déli felén okt.—jún.-ban közel 3000 mm átlagos csapadék. Alul trópusi erdő (legyezőpálma, bambusz), a magasban tölgyes. Celebesz