Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936)
I - Indemnitás - Independensek - Index librorum prohibitorum - Indexszám - India
tartoznak, a Dekkan mohamedán lakossága túlnyomórészben arab eredetű. (Hindu nem a faj v. nemzet elnevezése, hanem a brahmanizmusnak is nevezett vallási és társadalmi rendszer híveié.) A 240 milliónyi hindun és a 80 milliónyi mohamedánon kívül még más felekezetek is találhatók ; a Pandzsábban és az Egyesített Tartományok egy részében lakó szikhek fajilag többnyire bán-török eredetűek, úgyszintén a rádzsput törzsek is, de ezek a hindu vallást követik. A legrégibb őslakók leszármazottjai sötétbőrű, primitív törzseket alkotnak és rendesen a hegyek közt tanyáznak (bhilek, gondhok stb.). A Himalája D.-i lejtőin és a hegység tövében, a Bengáli-öböl É.-i partvidékén, Közép-I.-ban, de méginkább lenn D.-en hatalmas erdőségek terülnek el, az ú. n. dzsangal-ok (helytelenül dzsungel). Nepál vidékén és D.-Indiában az elefánt vadon él és egész csordákat alkot, az É.-i mocsaras erdőkben orrszarvú is akad, a legnagyobb és legveszedelmesebb vad, amely I. minden vidékén fellelhető, a tigris, a különböző párduc- és leopárd-fajták is mindenütt el vannak terjedve, míg az oroszlán már csaknem kiveszett és csupán Ny.-on, Kathiavárban él még. A sakálok a falvakba is belátogatnak. Sok majom él az erdőkben, főleg a barnabundájú bandar és a szürke langur. Nagyon sok a ragadozó madár, keselyű, sas, holló és varjú, ezek a városokban is otthonosak és a kóbor kutyákkal együtt a köztisztaságot szolgálják, mert elpusztítják a dögöt és a hulladékot. Nagyobb vadon élő kérődző a kék bivaly (nilgai), a síkságokon az antilopfélék sok válfaja nagy csoportokban kalandozik. Háziállatul a kistermetű, többnyire fehér v. barna I.-i szarvasmarha, a ló, a teve és a szamár szolgál, míg a magas ÉNy.-i Himalájában a vadon is előforduló jakot háziállatként tenyésztik. 1. Főtermékei : gyapot, cukornád, rizs, búza, kukorica, olajmagvak, banán, kókuszdió, len, fűszerek ; a hegyvidékeken tea és kávé. Drágaköveket, ezüstöt, aranyat, vasat és rezet bányásznak. Ceylonban kaucsukot is termelnek. Ipara főleg gyapotfonás és -szövés, díszművek. I. közvetlen brit fennhatóság alatt álló tartományokra és bennszülött fejedelmek uralma alá rendelt államokra oszlik, ez utóbbiak csak közvetve tartoznak a brit fennhatóság alá és belügyeikben többé-kevésbbé önkormányzattal rendelkeznek. Uralkodóik a maharadzsák, rádzsák, navábok stb. A legnagyobb I.-i bennszülöttállam a dekkáni Hajderábád (Hyderabad), uralkodójának címe Nizámul-Mulk. Meglehetősen független állam még É.-on Kasmír, Ny.-on Barada és az ú. n. rádzsput-államok, D.-en Majszur (Mysore). Csaknem egészen független és csak hűbéri viszonyban áll az I.-i császársággal a Himalája tövében elterülő Nepál. Többszáz kisebb-nagyobb bennszülöttállam van, némelyik alig nagyobb néhány falu határánál. A brit-I.-i tartományok élén kormányzók állanak, egész I.-t a központi kormányzat irányítja, mely télen Delhiben, nyáron Szimlában székel, míg az angol király személyét, aki egyben I. császára, az alkirály képviseli. I.-nak két milliós nagyvárosa van : Kalkutta, Brit-I. régebbi fővárosa és Bengál fővárosa, brit alapítás és Bombay, a Ny.-i tengerparton, I. legjelentékenyebb kikötője. Nagyobb, 500 és 200 ezer lakos közt váltakozó népességű városok Madrász, a K.-i part legnagyobb kikötője, Lahor, Pandzsáb fővárosa, Amritszár, szintén a Pandzsábban, Delhi, a régi muzulmán uralom székvárosa, Hajderábád, Bangalur stb. Földrajzilag I.-hoz tartozik, de politikailag nem, Ceylon-szigete, I. D.-i csúcsától nem messze. Fővárosa Colombo, fontos kikötő a távol K. felé haladó hajók útján. Ceylon valóságos földi paradicsom, lakói I.-i eredetű szingalézek és tamilok, sok portugál és hollandi eredetű, de bennszülött vérrel keveredett sötétbőrű lakosa is van, ezeket burgher-eknek nevezik. A félvad őslakók, a veddák kis csoportokban a hegyek közt tanyáznak. Ceylon külön közigazgatási és vámterület, ú. n. brit koronagyarmat. Közigazgatásilag Brit-I.-hoz tartozik Burma is, de földrajzilag már Hátsó-I.-hoz. Baktay E. I. Közgazdasága. I. lakosságának 73%-a földművelésből él. Bár ez már az angol hódítás előtt aránylag fejlett volt, a földművesek nagy többsége ma is nagy nyomorban él. Ennek nemcsak a kulturális elmaradottság, a néhány bennszülött nagyúr kezében összpontosuló gazdagság az oka, hanem az egészségtelen földbirtokmegoszlás is. A 686.000 falu lak,a kb. 103.000 nagybirtokosnak a bérlője (önálló földtulajdonosok inkább a D.-i részeken vannak). Jogilag a föld ugyan az államé, de ez bérbe adja nagybérlőknek (zameidák), akik tovább alközvetítőknek adják kis parcellákban. Az önállóan, az államtól bérlők (rárotvári)