Lobogó, 1970. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-03 / 23. szám
SZÚR 1970 Ú gy indult, mint valami modern népvándorlás... __ Kilenc órakor már egy gombostűt se lehetett leejteni a bejáratoknál, akkora volt a tömeg. Az arcokon vallásos áhítat, a fülekben monoton aláfestő zene: „Jegyet veszek! Jegyet veszek!” De kínálat nem volt. Fél tízkor nagyot nyögtek a Népstadion tartóoszlopai. 90 000 ember nehezedett rájuk. Hiába, szegények nem szoktak hozzá ekkora tömeghez. Tíz óra előtt egy perccel megszólalt a műsorközlő: „Kilenc óra, ötvenkilenc perc”. A három méter átmérőjű gongnál álló izompacsirta felemelte kalapácsát, és ütött: „Pang!” Aztán: „Kilenc óra, ötvenkilenc perc, tizenöt másodperc”. Ismét „Pang!”, utána megkésve lendül a bunkó. Jobb későn, mint soha! A közönség nevet, 90 000 ember kacajhulláma arrábbsodorja a néhány felhőt. Tíz órakor egy pillanatra úgy tűnik, elszabadult a pokol. Petárdák robbannak, rakéták sisteregnek. De Lucifer helyett a füstből léggömbtömeg emelkedik a magasba. Ez alant félszáz dob pereg. Bevonul a reklámzenekar. Csupa fiatal, üde lány. Megérdemlik a tapsot. Jól játszanak, és nagyon szépek. Csákó, vörös mellénybetét és kék ruha van rajtuk. Az emberben felötlik, Ferdinánd trónörökös után szabadon: „Vajon honnan vettek annyi kék ruhát?” Ami ezután történt, ahhoz érdemes tanulmányozni az orvosi ügyelet statisztikáját. Elfogyott: több száz rekeszizomgörcs-oldó tabletta. Elsősegélynyújtásban ezren részesültek. Masszázs előtt nem kaptak levegőt a nevetéstől. A rosszullét okai: Kazal, Kibédy, Hlatky, Psota, Major, Kabos, Hoff és a többiek. A „bűnözők” ügyét gyorsított eljárással már letárgyalták. Az ítélet a SZÜR- kedvelő közönség nevében: jövő ilyenkor ismét fel kell lépniük. És végül, 90 000 torok hangorkánjától kísérve, megjelent a két örök rivális, az Újságírók és a Színészek futballcsapata. A kezdőrúgást Zsolt István színpadi főfelügyelő jelére Takács Mari végezte. Erről száz fotó is készült, bizonyságul, hogy egy bemondónő nemcsak a Tvben rúghat labdába. A 90 perc küzdelem volt a javából. A színészek már külföldi profikat is bevetettek. Illetve csak egyet, de az aztán félelmetes volt. A Kloss kapitány. Úgy cselekedett, ahogy már megszoktuk tőle. Megjelent a színen, percek alatt felmérte a helyzetet, szinte percek alatt kidolgozta a tervét, és lőtt egy gólt. Az újságírók csapatát dicséri, hogy ennek ellenére kiharcolták a döntetlent. Az 5:5 igazságos. A közönség az utolsó percig kitartott, egyetlen néző sem állt fel a mérkőzés befejezése előtt, hogy megússza kifelé a tumultust, mint az „igazi” meccseken. Mérkőzés után tíz perccel távirat érkezett az Újságíró Szövetség székházához: „Kérem, értesítsenek, mikor lehet jegyet igényelni az 1971-es SZUR-ra!” MÓNUS MIKLÓS A „Piros Fény” parancsnoka: Kabos László Úthenger és utasai: Zalatnay Sarolta és Aradszky László Mikulsky gólja A reklámzenekar: a debreceni zeneiskola növendékei A kezdőrúgás. Bemutatja Takács Mari. Aszszisztál: Bujtor, Aradszky, Szirtes és Zsolt István KOMLÓS TIBOR és NAGY Z. IMRE felvételei Szabó néni, született Gobbi Hilda Psota Irén és Major Tamás — Lujza és Jenő a zöld gyepen Torreádor: Hofi Géza: A bika: Riska, a Sasad Tsz-ből