Lobogó, 1971. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-20 / 3. szám
TEL AVIV A Jarring-féle tárgyalások felújításával ismét erőfeszítések történnek a közel-keleti béke megteremtésére. A megvalósulás reménye azonban változatlanul csekély, mert Izrael - hasonlóan korábbi magatartásához újra a kibúvók kereséséhez folyamodik, hogy a rendezést elodázva keresztül vigye a maga elképzeléseit. Tel Aviv fő törekvése a megszállt arab területek feletti uralom megtartása és olyan kétoldalú szerződések kikényszerítése, melyekben az érintett arab államok, így elsősorban az EAK lemondanának törvényes jogaikról, azaz kapitulálnának Izrael előtt. Tel Aviv a közel-keleti konfliktus fennállása óta hirdeti elképzeléseit, melyek szöges ellentétben állnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1967. november 22-én hozott határozattal. A Biztonsági Tanács 1967-ben kimondta, hogy az igazságos rendezés egyetlen lehetősége az izraeli csapatok kivonása a megszállt arab területekről az 1967. június 5-e előtti határok mögé, és csak ennek megtörténte után lehetséges a tárgyalás a béke garanciáiról. Mint emlékezetes, az amerikai diplomácia hosszas kísérletezés után maga is kénytelen volt visszatérni ehhez a formulához a tavaly előterjesztett Rogers-tervben. Izrael sajátosan reagált ezekre az elképzelésekre. Tavaly a tűzszünet megsértésével vádolta az EAK-ot és emiatt távol maradt a tárgyalásoktól. Idén, a meghosszabbított tűzszünet lejárta előtt hajlandónak mutatkozott a tárgyalásokra, de nem változtatott „feltételein”. Tel Aviv csak a kétoldalú szerződések megkötése után hajlandó fontolóra venni a megszállt területek kiürítését, ezt is azzal a fenntartással, hogy bizonyos területekre (pl. a Gháza-övezet, Gollan fensík) a jövőben is igényt tart. Míg diplomáciai síkon tarthatatlan követeléseket támaszt, az ideiglenes békeállapotot kihasználva, az Egyesült Államok bőkezű támogatásával készül az újabb háborúra. Az ideiglenes tűzszünet fennállása óta szakadatlanul folynak az amerikai fegyverszállítások, vagyis az USA - korábbi nézeteihez híven - az „erőegyensúly” fenntartására törekszik és Izrael ki is használja ezt a szimpátiát. Világos dolog, hogy az arab államok nem fogadhatják el Izrael követeléseit. Az előző időszakok békekezdeményezéseiben és a legutóbb előterjesztett három pontos béketervükben egyaránt a Biztonsági Tanács határozatának maradéktalan végrehajtását sürgetik. A megszállt területeikről való lemondás a kapitulációval lenne egyenlő, vagyis elfogadhatatlan. Ezt többször is kifejtették az EAK vezető politikusai, így Szadat elnök és Riad külügyminiszter, aki legutóbbi nyugateurópai körútja során Párizsban, Londonban és Rómában vázolta azt a három pontos békejavaslatot, amelyet nemrég hozott nyilvánosságra az Al Ahram című kairói lap. Ez lényegében a négy nagyhatalom felelősségére appelálva igyekszik rábírni a Biztonsági Tanács állandó tagjait arra, hogy közbelépésükkel mozdítsák ki a holtpontról az izraeli álláspont miatt megfenekléssel fenyegető tárgyalásokat. Amennyiben a kísérletek eredménytelenek maradnak, úgy az arab államok számára nem marad más lehetőség, mint a harc megszállt területeik felszabadításáért. A háború kiújulása senkinek sem lenne jó. Különösen veszélyes lehet az érdekelt nagyhatalmak szempontjából, mert felmérhetetlen következményekkel járna. Nehéz megmondani, hogy Washingtonban kellően felmérték-e ezt a veszélyt. Ha igen, az USA még időben közbeléphet és az Izraelre gyakorolt politikai nyomással elérheti, hogy Tel Aviv tudomásul vegye a realitásokat és megkezdje a BT határozat végrehajtását. Azt, hogy Tel Aviv mit gondol a tárgyalásokról, tükrözi a Libanon ellen legutóbb végrehajtott kommandó akció. Izrael úgy véli a tárgyalóasztalnál és a harctereken egyaránt joga van az agresszív magatartáshoz. Pedig ez nagyon veszélyes játék az arab népek türelmével. N. T. képek...hirek...képeshírek...képek. MAGYAR-VIETNAMI Együttműködési Bizottság jegyzőkönyvét január 12-én írták alá Budapesten a Parlament Gobelin-termében. Az okmányt magyar részről Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, a VDK nevében pedig Le Thanh Nghi, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes látta el kézjegyével (felső képünk). Az aláírást megelőzően Le Thanh Nghi-t, a VDK kormányküldöttségének vezetőjét fogadta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Képünkön: (balról) Fock Jenő, Biszku Béla és Fehér Lajos, jobbról középen Le Thanh Nghi és Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete. SZOVJET ÉS AZ EGYIPTOMI államfő január 15-én ünnepélyesen felavatta az asszuáni erőműkomplexumot. Podgornij, a szovjet Legfelsőbb Tanács elnöke egyiptomi tartózkodása során, Anvar Szadat egyiptomi elnökkel részletesen elemezte a közel-keleti helyzetet, és a térség békéjének lehetőségeit. Az arab népek - hangsúlyozta Podgornij - a jövőben is számíthatnak a Szovjetunió cselekvő támogatására. Képünkön: Podgornij felavatja az erőművet. Szófiában BEFEJEZŐDTEK a bolgár-csehszlovák pártközi tárgyalások. A két küldöttség, melyet Todor Zsivkov és Gustáv Husák első titkárok vezettek, tárgyalásaik során áttekintették országaik és pártjaik kapcsolatait, valamint más, fontos külpolitikai kérdéseket. A tárgyalások befejeztével rendezett barátsági nagygyűlésen Zsivkov és Husák a szocialista államok egységének erősítéséért szállt síkra. Képünkön a két tárgyaló küldöttség látható. Harc a féllel! A kemény tél számos iparág és szolgáltató ágazat dolgozóit teszi próbára. Az építőiparban, a hajógyárakban, sőt még a Balaton jegén sem szünetelhet azonban a munka. Íme néhány kép azokról, akik nem a meleg szobából szemlélik a kinti zord időjárást: — Elkészült az 1971-es év első hajója a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében — A tél a postai távvezetékeket sem kíméli. Országszerte sok a zúzmara- és fagykár, de folyik a helyreállítás — A téli Balaton jegével viaskodó munkásoknak sincs könnyű dolguk, de Itt már a nyári szezonra gondolnak Ismét FELLÁNGOLTAK a HARCOK Jordániában. A kormánycsapatok és a gerillák között kirobbant ellenségeskedések fő oka az, hogy a jordániai kormány ismét megszegte a korábbi megállapodásokat és le akar számolni a gerillamozgalommal. A harcok megszűntetése érdekében a múlt héten több megállapodás is született a kormány és a gerillák között, de félő, hogy mindez csak átmeneti jellegű lesz. Képünkön: gerillák tüzelőállásban Amman belvárosában. LOBOGÓ, a Magyar Honvédelmi Szövetség hetilapja. — Főszerkesztő: SZEBELKÓ IMRE, főszerkesztő-helyettes : SZABÓ GYÖRGY, olvasószerkesztő : TURAN ISTVÁN, kép- és tördelőszerkesztő: KOMLÓS TIBOR, honvédelmi szerkesztő: BODROGI SÁNDOR, külpolitikai szerkesztő: DR. NÉMETH TIBOR, katonai kommentátor: MAGYARI PÁL. — SZERKESZTŐSÉG: Budapest V., Beloiannisz utca 16. Telefon: 121—780. — Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat.’Felelős kiadó: TÓTH LÁSZLÓ. KIADÓHIVATAL: Budapest VI., Révay utca 16. Telefon: 116—660. — 71.2046 2 — Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: BOLGÁR IMRE. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: havi 10,— Ft. — A beküldött kéziratokat és rajzokat nem őrizzük meg, és nem küldjük vissza. INDEX: 25 503.