Lobogó, 1976. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)
1976-08-05 / 32. szám
Ifm. 10—15-ig Századunk Az újabb húszrészes sorozat 13. epizódját látjuk ezen a héten, a kettes csatornán. Mitől ilyen népszerű ez a műsor? A válasz valószínűleg a téma körül keresendő. No nem azért, mintha az elmúlt századok, letűnt korok nem kínálnának megfelelő izgalmakat. Kevés lett volna a politikai cselszövény, intrika, háború. Nem éltek volna nagy emberek, akik formáló hatással voltak az eseményekre. Nem. Inkább talán a címben szereplő birtokos ragért. Azért, hogy századunk, a miénk, saját életünk tünékeny színtere ez az időszámítás utáni huszadik. Ebben a korban a mi bőrünkre ment és megy a játék. Ez még nem igazán történelem, sokkal inkább történés, amelynek részesei, szereplői vagyunk. S nemcsak az idősebbek, akik a forduló táján születtek és szemtanúk, hanem mindannyian, akik számára az események kisugároznak, hatásuk ma is jól érzékelhető. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a 19-es Tanácsmagyarország, a II. világháború és a fasizmus szétzúzása, a szocialista világrendszer létrejötte , mind-mind a húszadik század szülötte. Korszakalkotó események, nemcsak jelenünket, jövőnket is formálják. Csoda hát, hogy a sorsfordulók kulisszatitkait felvtő kíváncsisággalfigyeljük? Hogy a történelmipolitikai háttér, a jelenségek kiváltói, mozgató rugói, az ok-okozati összefüggések értő feltárása, majd mindenki számára izgalmas, elgondolkodtató ? A kérdés szónoki. Válaszra nem vár. Az a közeg, amelyben élünk, senki számára nem lehet érdektelen. Alighanem itt nyert csatát a Századunk sorozat. Ami pedig az alkotók dicsérete: a kopott filmkockák, megsárgult fényképek, dokumentumok, jólrosszul rendezett dramatizálások önmagukban nem hatnak a felfedezés varázsával. Láttuk jószerivel valamennyit. Nem egyet többször is. Ám a jó érzékkel csoportosított anyag, az oktató és nemkioktató magyarázat, a feszes szerkezet még vonzóbbá teszi az amúgy is érdekes műsort. Hadarits Jóska legszebb olvasmánya a történelem Aanév végén így jellemezte az osztályfőnök a hatodikos Hadarits Jóskát: — Átlagos tudású gyerek, történelemből egy kicsivel jobb mint a többiek ... Az általános iskola harmadik osztályába járt Jóska, amikor történelmi feladatlapon próbálta ki tudását. Hallatlan biztonsággal sorolta fel a társadalmi formákat, azok jellemzőit. Tudta a honfoglalás, a tatárjárás, az erdélyi parasztfelkelés évét. Az újabb kérdésben nyolc évszámot soroltak fel, és azt kellett odaírni, milyen történelmi eseményre emlékeztetnek. Hadarits Jóska iskolás gömbölyded betűkkel írta a válaszokat. 1476: a nyugat-római birodalom bukása, 1301: az Árpád-ház kihalása, 1351: Aranybulla megerősítése, ősiség törvénye, 1514: Dózsa-féle parasztháború, 1541: Bucs, török kézre kerül, 1604: a Bocskay-szabadságharc kezdete, 1686: Buda visszafoglalása a töröktől, 1905: orosz polgári demokratikus forradalom." Három évvel később, hatodikos korában a gimnáziumok első osztályában használatos történelmi feladatlap 10 kérdésére 29 pontot, osztályzatként ötös alá jegyet kapott volna ... Lehet, hogy most megint olyasmi következik, amire hitetlenkedve csóválja a fejét az olvasó. A gyerekek többsége esténként mesét hallgat vagy olvas. Hadarits Jóskának a történelemkönyvből kellett felolvasni egy-egy részletet mese helyett, már négyéves korában. Az idén II. Rákóczi Ferenc életéről iskolai versenyt hirdettek a felső tagozatosaknak. Bár ismerte a szabadságharc vezérének egész élettörténetét, a kor politikai összefüggéseivel is tisztában volt, mégis — felkészülés, edzés gyanánt — még 22 (!) könyvet olvasott Rákócziról és koráról. A versenytársakat valósággal leseperte, megnyerte a vetélkedőt. A Szabó Ervin Könyvtár XV. kerületi Mosolygó Antal utcai részlegében részt vett a szovjetkultúra hete alkalmából rendezett hatfordulós szellemi fotón. Az első fordulóban telitalálatot, a másodikban 11, a harmadik és negyedik fordulóban telitalálatos, az ötödikben és hatodikban 12—12 találatos volt a szelvénye, azaz, a hat forduló 78 kérdése közül csak négyre adott rossz feleletet! Jutalmul egy halom könyvet kapott. Hallgatag, mindenre figyelő gyerek, akit szórakoztatnak a tudományos műsorok a televízióban és a rádióban. És nemcsak meghallgatja, meg is jegyzi a számára érdekes megoldásokat, technikai fejtegetéseket. Még harmadik osztályos volt, amikor a rádió Kopernikusz-versenye folyt. Pályázata alapján behívták a Rádióba, ahol jó alkalma lett volna korához képest ritka ismeretanyagát bizonyítani. A középdöntőben mégsem vehetett részt, mert közben kanyaróé lett. A történelmi totó egyik kérdése kapcsán nemrég vitába szállt a rovat vezetőjével. Válaszlevelünkre kedves sorokat kaptunk — géppel írva. „Sajnos nagy hibája, hogy nem szeret írni. A megfejtéseket is sokszor velem íratja le a piszkozatáról, ezért sok helyütt nem hitték el, a megoldás valóban az övé” — panaszolja Jóska „titkára”, az ősszel negyedik gimnazista nővére, Éva. „Szeretném, ha egyszer valahol alkalmat adnának neki — záródik a levél —, hogy bizonyítsa, amit róla írtam, nem a testvéri elvakultság diktálta, hanem a tiszta igazság.” Így esett, hogy a Hadarits testvéreket meghívtuk a szerkesztőségbe. A szóval ezúttal is fukaron bánt Jóska, csak célirányos kérdései voltak. Úgy haladt az őt érdeklő téma megoldása felé, ahogy a keresztrejtvényeket is sejti: csak a lényegre, fő sorokra koncentrál... Amíg beszélgettünk, minduntalan egykori osztálytársam, Fejér Levente járt az eszemben. Ha jól emlékszem, nyolcan voltak testvérek, s mert közvetlenül a második világháború után jártunk, a nagy család nem tudott kilábalni a nincstelenségből. Minden gyerek jó tanuló volt, így osztálytársam is, ezért beíratták a szegedi gépipari technikumba. Leventének nem jutott pénz tankönyvre, füzetre is alig futotta. A hiányzó könyveket az egyetemi könyvtár jegyzeteivel pótolta. Csodáltuk kombinatív képességét. Gyakran megesett, hogy dolgozatíráskor csak az egyenlet első sorát írta le, aztán a megoldás következett, mert a közbeeső műveletek körmölése már nem érdekelte. A párhuzam azért kísért Hadarits Jóska és Fejér Levente összehasonlításával, mert róla is az volt a tanárok véleménye, hogy egy kicsivel jobb csak mint a többiek ... SZABÓ ZSIGMOND A KÁRPITOS IPARI SZÖVETKEZET RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJA színpadi és egyéb függönyök készítését, felszerelését, falkárpitozást, hangszigetelést (vidéken is), kárpitozott bútorok javítását magánmegrendelőknek és közületeknek egyaránt. Cím: 1084 Budapest, Déri Miksa u. 15 Telefon: 131-498 réfi