Állami főreáliskola, Lőcse, 1911
Weinhardt János 1886-1912. 1912. évi június hó 7-én súlyos veszteség érte a főreáliskola tanári testületét s a tanulóifjúságot. A tanári kar egyik igen képzett s rokonszenves tagja, aki még néhány héttel előbb viruló egészségnek örvendett, egy végzetes baleset következtében Budapesten elhunyt. A fiatal kartárs csak szeptember hó óta, mint Győrffy István szabadságon lévő rendes tanár helyettesítője működött intézetünknél. Ezen rövid idő alatt sikerült neki ügybuzgóságával, szolgálatkészségével, szívélyes modorával úgy kartársai, mint a tanulóifjúság s a nagyközönség becsülését, rokonszenvét és őszinte ragaszkodását megnyernie. 1886. évi június hó 17-én született Fényeslitkén, Szabolcsvármegyében. Középiskolai tanulmányait a lőcsei kir. kath. főgimnáziumban végezte. Mint az Eötvös József br. kollégium tagja, a budapesti tudományegyetem bölcsészeti fakultásán, a természetrajz-, földrajz szakból nyert tanári oklevelet. Tanulmányi évei s vizsgálatai kiváló szakképzettségéről tesznek tanúságot. 1909. évi március havában lett okleveles tanár s egy évig a gyakorló főgimnáziumnál működött. Katonai szolgálata után egy évig nevelősködni volt kénytelen, míg végre a lefolyt iskolai év elején ideiglenes tanári álláshoz jutott. Tragikus halálát még megrendítőbbé teszi azon körülmény, hogy alig néhány hónapja megnősült. Halálát fiatal özvegyén kívül szegény öreg szülei is gyászolják, kiknek ő volt egyetlen gyermekük, egyetlen büszkeségük. Kiváló ész- és szívbeli jó tulajdonságai révén örök emléket biztosított magának kortársai, tanítványai s ismerősei szívében s temetése alkalmával az általános részvét impozáns módon nyilvánult meg. Szeretett kartársunk nyugodjál békében! Batla-Szabó Titusz.