Ludas Matyi, 1967 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1967-07-06 / 27. szám
Munkaerőhiány Lakat: Gyerekek, nem inkább nekem kellene titeket a vállamra emelni? GÉPKOCSIVAL A JOBB ERKÖLCSÖKÉRT! Az USA-beli New Yersey államban ezt a körkérdést intézték a lakossághoz: „Hogyan hat az autóipar az erkölcsökre?” Az egyik figyelemre méltó vélemény szerint a gépkocsiközlekedés fejlődésével párhuzamosan csökkent a lólopások száma. A fií*nsz*ti4í4zil ezen már túl vagyunk. Felnőttek írnak itteni felnőtteknek, méghozzá magyarul, csak ember legyen a talpán, aki ezen a nyelven eligazodik. Olykor az az érzése az embernek, hogy szinte már szótár kell a filmkritikák olvasásához. Számos filmkritika gondos tanulmányozása után egyelőre még hézagos, de jelentős pontjaiban — gondolom — használható értelmező szótárt, illetve példatárat állítottam össze. Ebben a filmkritikák leggyakrabban használatos fordulatait szeretném közelebb hozni a nyájas olvasóhoz, illetve filmnézőhöz, íme a példatár: Svartyák Armand félközeli felvételei Csak közeli moziban nézzük meg, helyenként döbbenetesek, végszükség esetén. Szimpatikus kis ország fejlődő filmgyártása jelentkezik ezzel a derűs humorú, helyenként bájos, de nem új alapötletű vígjátékkal. NB 11. középcsoport. Ha van más, ne ezt válasszuk. Ki kell emelnünk a remek tájképeket és a korhű színkompozíciókat. Menjünk inkább múzeumba. Van Mákonyi Edvinnek egy jelenete a film második részében, amelynek modern érdessége a lélek mélyeinek megrázó sötétjébe vezeti a nézőt. Ezt megnézhetjük, de úgyse kapunk rá jegyet. A fényképezés mindennek ellenére Csak nem nagy örömmel várt vidéki jónak mondható, de kasszasiker nem rokonokkal kell megnézni, lesz. A film jó szándéka vitathatatlan. Szaladjon, ki merre lát! Sí A fülledt erkölcsiségű nyugati filmalkotás pompás tömegjelenetei ellenére a sekélyesebb ízlésű rétegek .••• szimpátiájára épít. Soós András Manapság, amikor a mozi jobban elterjedt, mint a bicikli, a legjobb ízlésű ember is kénytelen Tolsztoj és Balzac mellett filmkritikákat is olvasni, hogy el ne tévedjen a dzsungelben. Na mármost, ha a film kitűnő, nincs semmi baj, az ember megtudja, hogy ami jó, miért jó, ami szép, miért szép, ki alkotott fergetegeset, ki domborította szerepét felejthetetlenül, a film melyik részénél kell elájulni, és melyiknél csak halkan pihegni az élvezettől. Baj van azonban akkor, ha a filmmel baj van, ha a film nem éppen kiváló. No nem, a kritika távolról sem írja, hogy a film jó, ha egyszer nem jó. A szereplők életteli játéka és a drámaivá sűrűsödő záróepizód logikai síkon sem oldja meg az alkotók által felvetett lélektanilag is ingatag konfliktust. Ezt a második részt nem érdemes megvárni. Az Isten se ért egy szót sem a filmből. Szerelem a Vadnyugaton - Szeret... nem szeret... szeret. . . nem szeret... Beat-esküvő