Ludas Matyi, 1973 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1973-11-08 / 45. szám
HARC A KUPAKKAL Muszáj már írni erről a parafadugó-pótló műanyag kupakról! Mostanáig vártam, de nem tudok hallgatni tovább. Mélységesen csodálkozom, hogy eddig még senki sem tette szóvá, egyetlen fórum sem foglalkozott még vele. Erről miért nem beszélnek a budapestiek?! Talán azért, mert ez a csodálatos „palackzáró szerkezet” az alkoholizmus elleni küzdelem jegyében fogant, a Kupak Tanács ötletéből és javaslatára. Csakhogy rossz helyen érvényesül a propaganda, mert nem az italboltokban vedelő, hivatásos alkoholistákat sújtja, hanem azokat, akik a közért-üzletekben vásárolnak bort otthoni fogyasztásra, vendégek kínálása céljából, vagy a vasárnapi ebédhez. Ez a parafadugó-pótló műanyag kupak mint korszerű palackzáró szerkezet, egyszer zöld, máskor fehér, olykor piros színben jelenik meg az üvegek nyakán, s az alvilág Cerberusánál is tökéletesebben őrzi a palack tartalmát mind az illetékes, mind az illetéktelen behatolók elől. Van egy peckes, két peckes és gyűrűs kupak is, ez utóbbi viszonylag jóindulatú. A zöld színűn — ez a legalattomosabb — két pecek van. Az alul levő, merőlegesen álló pecket a hüvelykujj körmével kellene felszakítani, hogy aztán az alsó kupak-rész közben letéphető legyen. Ha ez sikerül, (de nem sikerül, mert csak a körme szakad le az embernek), akkor a másik, vízszintesen álló pecek felnyomásával kellene a palack száján maradt részt lefeszíteni. Olyan erős ember azonban, aki ezt meg tudja csinálni, csak a cirkuszban van, s az pénzért mutogatja magát. Mert előbb törik le az üveg nyaka, mintsem a kupak engedjen. A türelmetlen ember — ahelyett, hogy dobná az üveget a szemétre, (mely a kupak elsődleges célja), — szerszámokat szed elő, és ezek segítségével próbálja a belső tartalmat megközelíteni. De csak azt éri el, hogy újabb sebeket szerez magának, s a bor tele lesz finom üvegtörmelékkel. Ezt a zöld műanyagot nem fogja a kés, a közönséges dugóhúzó is visszapattan róla. Ha harapófogóval kísérletezik az ember, a pecek a gyík farkánál is könnyebben leszakad, — akkor aztán nincs már pecek sem, amibe belekapaszkodhatunk. Mások morzsánként csipkedik le a kupakot, ez viszont órákba telik, s közben a vendégek szomjan halnak. Elárulom az én módszeremet. Nem kell hozzá más, mint egy erős kávéskanál, masszív, régi fajta. (Az alumínium görbül vagy törik!) A kávéskanállal viszonylag könnyen feltépem a pecket, aztán felfejtem az alsó részt, erős és felfelé irányuló mozdulatokkal, vigyázva azonban, hogy orrba ne vágjam magam, ha váratlanul enged a kupak. Munkamódszeremet ezennel a rászorulók rendelkezésére bocsátom, nem kérek érte semmit, lemondok az újítási pénzről. Nem úgy, mint azok, akik felvették ezért a kupakért. Bizonyára nem is keveset. Zsiray Károly HOL A KEDVENC SAJTOM? A sajtóban, a rádióban, a tévében és a különböző falragaszokon hetek óta folyik — örvendetes módon! — a propaganda a tej és a tejtermékek fokozottabb fogyasztása érdekében. A reklámok azt is hírül adják, hogy a tejipari vállalatok új sajtfajták piacra vitelével is próbálják a választékot gyarapítani, a vásárlókedvet növelni. Ám mit tapasztal ezzel a választéknövekedéssel párhuzamosan a jámbor fogyasztó? Azt, hogy a közelmúltban eltűnt a boltokból a közkedvelt Sport-sajt, s eltűnt az ömlesztett, vöröshagymás kockasajt is, valamint még néhány, korábban már megszokott sajtfajta. örülünk az új fajtáknak, de ugyanakkor ragaszkodnánk a megszokott kedvenc sajtjainkhoz! Miért nem készítik azokat is? Terényi László Budapest visszaszívott nyílt levél Rágyújtottam egy cigire, Nagyon baljós volt a kezdet, A cigimet malőr érte, Mielőtt még égni kezdett. Megbotlott egy finánclábban, Mellre szívta a rossz rajtot. Kétszer nyílt ki, mikor szívtam, Másodvirágzást is tartott. Idén kétszer nyílt az akác. Példát hévvel róla vett tán, Ezért nyílt ki önfeledten Másodszor is cigarettám. Nem írok hát nyílt levelet Kinyílt cigi-ügyben mégsem. Kedves Magyar Dohányipar, Bocsássa meg füstölgésem. Hidvéghy Ferenc /y Egy olvasó kifogásolta, hogy az újjáépített Déli pályaudvar homlokzatán nincs óra. Tájékoztatásul közlöm, hogy a tervek szerint, a Magyar Jakobinusok terén, közvetlenül az utasforgalmi csarnok előtt, a Fővárosi Tanáccsal közösen, egy díszes köztéri órát kívánunk felállítani. Ezt az órát az Iparművészeti Főiskola munkaközössége tervezi és előreláthatólag a jövő év augusztusában állítják majd fel. Dr. Telek János vasútigazgató h., MÁV Budapesti Igazgatóság A Ludasban az olvasók panaszt tettek amiatt, hogy az Állatifehérje és Takarmányokat Előállító V. szolnoki üzeme A CÍMZETT válaszul szennyezi a város levegőjét. Az üzem vezetői megtették az intézkedést a probléma megoldására: a jövő év folyamán elszívó berendezést szerelnek fel, amely az időnként jelentkező kellemetlen szagot elnyeli. Fauszt Sándor o. v. Városi Tanács V. B. Szolnok A Vásárhelyi Pál utca közvilágításával kapcsolatos panaszra válaszolva közöljük, hogy a zavarokért nem az Elektromos Művek a felelős. Az történt, hogy a Fehérvári út átépítése során az útépítők több ízben is elszakították a kábeleket és ezt nem jelentették az Elektromos Műveknek. Amint a panaszokról értesültünk, rögtön gondoskodtunk a kábelek és vezetékek helyreállításáról. Börcsök Dezső ig. h., Budapesti Elektromos Művek „Egy angyalföldi ház panaszai” című cikkükre válaszolva közöljük, hogy az udvaron levő törmeléket vállalatunk időközben elszállította. A műanyag szemétledobók javítását november végéig elvégeztetjük. Az átalakított szemétledobókhoz kisméretű kukák beszerzéséről is gondoskodtunk. A pincék elvizesedését a területileg illetékes házkezelőség megszüntette. Oláh Ferenc mb. igazgató, XIII. kerületi IKV KIADHAT IGAZOLÁST? Lakásom nemrégiben úgy beázott — nem először —, hogy az elektromos vezeték, valamint a lámpabura teljesen vizes lett. Kihívattam az Elektromos Művek Dráva utcai központjának szerelőjét, mert veszélyesnek találtam a helyzetet. A szerelő ki akarta kapcsolni a villanyórát, mert szerinte is életveszélyes ez az állapot, de ezt megengedni nem állt módomban, mert a háztartásomban minden villannyal megy. Amikor a szerelőt arra kértem, hogy igazolja nekem az életveszélyes állapotot, közölte velem, hogy nem áll módjában igazolást kiadni: forduljak egy magánkisiparos villanyszerelőhöz, csak az adhat ilyen értelmű igazolást. Ő csak kikapcsolja az áramot, s ha az IKV megjavította a hibákat, és minden rendben van, akkor visszakapcsolja. Nagyon szép, hogy támogatják a kisipart, de hogy egy hatósági jogkörrel felruházott állami szerv miért magánkisiparosokra bízza az ilyen fontos igazolás kiadását, azt egyszerűen nem értem. Dr. Michaletzky Jenőné Budapest V., Gerlóczy u. 11. JÁRDA Hiányzik a gyalogjárda a XIV. kerületi Miskolci út 171— 173. számú ház elől. A járda helyét építési törmelék és embermagasságú gaz foglalja el, noha az építkezés már évekkel ezelőtt befejeződött. Mivel a Kacsóh Pongrác úti telep lakói nem akarnak akadálypályán szökdécselni, ezért a forgalmas úttestre kényszerülnek. Az elmúlt évi közlekedési hónap alkalmával a közelben szolgálatot teljesítő járőrnek felhívtam a figyelmét erre a problémára, ő feljegyezte. Nyilván nem rajta múlott, hogy azóta nem történt semmi... Illetve mégis történt valami, ugyanis a nyár folyamán a szemben levő oldalon, balesetmentes helyen, parkszerűen kiszélesedő gyepes területen, szilárd burkolatot kaptak a taposott utak is. Csak a mi járdánkra nincs gondja senkinek. Így hát mászkálhatunk továbbra is az úttesten, a járművek között. B. J. Budapest CSENDES KÖNYÖRGÉS A CSENDÉRT Szeretek üldögélni néha néha a Gellért Szálló vagy az Intercontinental presszójában. Azaz csak szeretnék, ha nem üldözne el onnan a zenegép. Még ha egy hangulatfestő, csendes muzsika szólna belőle, nem is volna baj, de ez, sajnos, hangosan üvöltő gépzene. Sem reggel, sem délben, sem este felé itt már pihenni, olvasni, írni vagy beszélgetni nem lehet. Nem lehetne, egy kis csendet parancsolni ezeknek az üvöltő gépeknek? Dr. N. J. Budapest