Ludas Matyi, 1985 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-10 / 15. szám
DALLOS JENŐ: A márciusi (3. szám) LUDAS MAGAZIN keresztrejtvényének helyes megfejtése: Egyet, de oroszlánt! A kétszáz forintos jutalmakat nyerték: Kelemen Józsefné, Nagykáta, Vasút u. 43. 2760, Nagymihályi Béláné, Kazincbarcika, Szabadság tér 5. 3700, Budai Angéla, Nagyatád, Hunyadi u. 7. 7500 A nyereményeket postán küldjük el. ! MEGJELENT! KÉPESÍTÉS NÉLKÜL TOM M NHSfógEft Fiatal házasok vagyunk. Ki lehet bírni. Mindketten műszaki pályán tevékenykedünk. Elviselhető. Nincs lakásunk, albérletben lakunk. Na. Ez a baj, önerőből kell lakást szereznünk. Egy megoldás van: takarékoskodunk. Köztudott, hogy az ember a hasán sokat tud spórolni. Rátérünk a (pénztárcát) kímélő ételekre. Azt valljuk, inkább együnk naponta kétszer, de mindig csak keveset. Az asztal fölé írtunk egy régi, kevésbé ismert közmondást: „Minden, ami nem öl, hizlal.” Bár tudjuk, mert jól megtanultuk, hogy nálunk a kultúra nem áru, azért — bevallom — mi meglehetősen sokat költöttünk rá. No, ennek vége. Ezentúl nem járunk moziba, színházba, koncertre, könyvvásárlásról szó sem lehet. Hogy mégse szakadjunk el teljesen a műélvezetről, majd az előadásokról szóló beszámolókat, kritikákat fogjuk olvasni Egy ismerősöm féláron tud szerezni másnapos Esti Hírlapot, ennyit még csakcsak áldozhatunk a művelődésre. Az összegyűjtött lapokat természetesen a MÉH-nél értékesíteni fogom. Hogy hamarabb lakáshoz jussunk, egy hirtelen ötlettől vezérelve három gyereket vállaltunk. Hetente kétszer, este 6-tól 10-ig kell vigyázni rájuk. Közben matekra tanítjuk őket. Igaz, nem valami nagy vállalkozás, de hát ez is csak hoz valamit a konyhára. Akarom mondani, a garzonlakásra. A koplalásos módszernek idő teltével látható következményei vannak. Hitvesem annyira lesoványodott, hogy ha egészben nyeli le a fogamzásgátló tablettát, akkor mindjárt kismamának nézik. Magam olyan vékony lettem, hogy ha a buszon szorosan a jármű oldalához lapulok, nem vesz észre az ellenőr. Márpedig ez fontos, mert bérletre sem költünk. Például a metró bejáratánál bérlet helyett egy csavarhúzót mutatok föl, amiből látszik, hogy sürgős szerelnivalóm van a mélyben, így hát nem tartanak fel. Nejemnek még ennél is jobb tömegközlekedési ötlete van. A sokatmondó tekintettel kivillantja gallérja alól a tőlem kapott „Élenjáró katona” feliratú jelvényt, mire az ellenőr feltűnés nélkül biccent, hogy ezzel is segítse a nyomozást. Esztendő elteltével számvetést készítettünk. Az egy évig tartó nagyszabású takarékoskodásunknak köszönhetően, most majdnem két négyzetméter lakást tudnánk venni. Tehát ezzel a módszerrel évtizedek múltán juthatnánk önálló otthonhoz. Feltéve, ha mindvégig tudunk olyan gyorsan pénzt gyűjteni, mint amilyen sebesen a lakásárak emelkednek. Úgy döntöttünk hát, felhagyunk az önsanyargatással, visszatérünk a bérből és fizetésből élők átlagos életmódjára. No, persze, a lakáshelyzetünk megváltoztatásáról nem mondtunk le egészen. Ha minden jól megy, kéthárom év múlva nagyobb albérletbe költözünk. Addigra talán már megengedhetjük magunknak, hogy az egyikünk fizetését megtegyük albérleti díjnak. Találtam egy egészen jó állapotban lévő téglát. Lehet, hogy mégis belevágunk egy építkezésbe ... Módos József JXLC*S31/Jcc