Lyukasóra, 2005 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2005-10-01 / 10. szám

Mihály unokájának érzem és tudom magam: veszettül európai­­atlan magyarnak, aki kacagtató fanatizmussal és komolysággal él-hal Európáért". Ekkor írta A Hortobágy poétája című versét is, benne együtt rajzolva meg a maga „magyar ugaron" vergődő alakját Csokonaiéval. V. Az igazi nagy fordulatot Csokonai hazai megítélésében nem az 1905-ös centenáriumi év hozta, hanem 1911, a Nyugat Csokonai-matinéja január 28-án, a költő halála nap­ján a Vígszínházban. Ezt a műsort - megismerve Ady Csokonai-rajongását - az író-irodalmár-mecénás Hatvany Lajos szervezte meg, ő is vezette be a Nyugat Csokonai-kul­­tuszáról beszélve (írt egy tanulmányt Domby Márton Cso­­konai-életrajzáról is), s az ő fölkérésére született meg a matiné kétségkívül legértékesebb irodalmi műve, Ady Vi­téz Mihály ébresztése című költeménye. Szerepelt a műsor­ban Móricz Zsigmond is Lábnyomok a porban című elbeszé­lésével. Csokonai-dalok hangzottak el Medgyaszay Vilma előadásában, s színre vitték a Karnyónét is. Az utóbbiról az erdélyi Kuncz Aladár írt színibírálatot, s az egész matinéról Színi Gyula, Csokonai előhírnök szerepét hangsúlyozva. (Ady 1908-ban is, a Nyugat megindulása évében írt egy verset Csokonai címmel; az ő utolérhetetlen Csokonai-ver­­sei mellett számos magyar költőt megihletett alakja, Pető­fitől Juhász Gyulán, Tóth Árpádon, Szép Ernőn, Dsida Jenőn, Gulyás Pálon, Áprily Lajoson át Somlyó Györgyig.) 1908-ban a nagyváradi Holnap folyóirat körének tagja, An­tal Sándor szintén a debreceni költő előfutár szerepét hang­súlyozta: „a Holnapba, a mi társaságunkba... Balassa, Csoko­nai, Petőfi, Vajda János és Reviczky tartozik. Mindazok a magya­rok, akik elégtek a Holnapért". Bizonyára a Nyugat Csokonai-matinéjának hatására született meg Molnár Ferenc szellemes kis jelenete ezzel a címmel: A Csokonaihoz és Petrarcához tartozó férjek, azaz Au­diatur et altera pars, amelyben az égi és földi szerelemről, a költők múzsáinak „elvárásairól" szól fanyar gúnnyal (Mol­nár Ferenc: Hétágú síp, Bp., 1911). Molnár e jelenetének része lehetett abban, hogy a pesti (korábban szegedi) újság­író, Balassa József (nem azonos a nyelvész Balassa József­fel) Csokonai Budapesten című, 1927-ben megjelent szatiri­kus korrajzában, az utolsó fejezetben a XVIII. századi költő egy kávéházban Molnár Ferenccel társalog az irodalmi életről. (A kötet címlapján is a két író látható, B. R. - minden bizonnyal Berény Róbert - színes képén.) VI. A következő évtizedek Csokonai irodalmából -helyszű­ke miatt - csak válogatva, a legfontosabbakat mutathatjuk be. A Nyugat írói közül egyedül Kosztolányi Dezső volt az, aki szembefordult a folyóirat Csokonai-kultuszával­­ ép­pen annak hasábjain, 1922-ben megjelent írásában. Ez vol­taképpen könyvismertetés volt a Genius/Lantos cég há­romkötetes Csokonai összkiadásáról, amelyet két sárospa­taki főiskolai tanár, Harsányi István és Gulyás József ren­dezett sajtó alá, és sajnálatos módon néhány tévesen Cso­konainak tulajdonított verset is közöltek. Kosztolányi szá­mára csak ürügy volt a könyvismertetés, hogy - nemigen titkolva Ady-ellenességét sem - megtámadja a debreceni költő Nyugat-beli fölértékelődését. Sajnos, épp egy ál­­ső­, konai-vers kapcsán írta a költőről: „Gyökereivel a régi, nemesi világba, a vidéki pusztai életbe kapaszkodott, a várost nem látta, nem szerette, s ebben a kiadásban közzétett költeményében Pest­­­­­ről Gvadányi kedélyes dobogásával emlékezik meg... Nem furcsa-­­ e ez a városgyűlölet a francia forradalom idején, s nem jellemző-e lelki alkatára?". A szóban forgó ál Csokonai-vers, a Pesti dicsőség egy pesti turista (jogász) munkája (lásd: Sz. F.: Egy ál Csokonai-vers súlyos tanulságai. In: Sz. R. Csokonai művei nyomában, Bp., 1981). De különben az érzékeny idegrend­szerű költő a „városi lárma" ellen valóban tiltakozott, esz­ményképe, Rousseau, a forradalom egyik előkészítője pe­dig elvileg­ elméletileg is városellenes volt. A következők­ben Kosztolányi föl­teszi a kérdést: „lehet-e, szabad-e ezek után mordályégetőnek, politikai előharcosnak beállítani, mint teszik, Petőfi politikai előfutárának tartani...? Nem hamisítás-e ez, és nem kegyeletlenség?". A kiváló nyugatos költő, aki különben 1935-ben kiadta Csokonai legszebb költeményeit is,

Next