Kiss István et al. (szerk.): VI. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. 2009. november 12-13. (Budapest, 2009)
Zoológia - Wizl Virág et al.:: Denevérek előfordulása Budapest területén
VI. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Magyar Biológiai Társaság, 2009. nov. 12-13 Denevérek előfordulása Budapest területén Wizi Virág1 - Csorba Gábor2 - Kiss István1 - Zsebők Sándor3 - Molnár Zoltán4 - Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1., 2 Magyar Természettudományi Múzeum, 1083 Budapest, Ludovika tér 2. 3 ELTE-TTK, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c. 4 Fővárosi Állat- és Növénykert, 1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12. E-mail: gombvirag@gmail.com/Kiss.Istvan@mkk.szie.hu Bevezetés A Magyarországon jelenleg ismert 28 denevérfaj (Bihari et al. 2007) előfordulására vonatkozóan a felmérések elsődlegesen a természetes élőhelyekre koncentrálódnak. A nagyvárosok denevérközösségeinek felméréseiről kevés adat áll rendelkezésre (Dobrosi 1997, Bihari & Bakos 2001, Dombi & Somogyvári 2003, Závoczky 2003) A természetes élőhelyekről előkerülő denevérek életmódjáról, előfordulásáról már egyre többet tudunk, míg ezt a városi környezetben élőkről nem mondhatjuk el. A nemzetközi szakirodalomban évről évre egyre több adat lát napvilágot a városi előfordulású fajok biológiájával, viselkedésével kapcsolatban (Gaisler et al. 1998, Schmidt 2002, Ceľuch & Kaňuch 2005, Ceľuch et al. 2006, Sachteleben & Helversen 2006). A magyar chiropterológiai irodalom egyik hiányosságának tekinthetjük, hogy a legnagyobb kiterjedésű lakott terület, Budapest város denevérfaunájának legutolsó egységes összeírása Méhely Lajos 1900-ban megjelent művében valósult meg. Azóta csak szórványos adatokkal találkozhatunk (Topál 1954, 1954/., Topál 1956, Mészáros 1971, Murai 1976, Topál 1989, Takácsné 1996, Molnár 1997, Takácsné 1998, Görföl et al. 2007), melyek igen nagy része nincs is publikálva (Zsebők Sándor budapesti detektoros felmérései, a Fővárosi Állat- és Növénykert Mentőközpontjának mentési adatai). A városokban előforduló denevérek kutatása hazánkban főként a lakótelepeken zajlott. Ennek oka az, hogy a lakossági bejelentések formájában érkező panaszokkal a területileg illetékes nemzeti parkoknak foglalkozni kell. A „Panelprogram” kötelező feladatként írja elő, hogy az iparosított technológiával épült lakóépületeket a denevérek esetleges előfordulása miatt át kell vizsgálni (Gombkötő 2008). Mindezek révén a preferált szálláshelyek már jól ismertek (Bihari & Bakos 2001, Bihari 2004, Gombkötő 2008). Sokkal kevésbé ismertek viszont a nagyvárosokba beékelődött zöldfelületekhez (parkok, erdők) kötődő fajok előfordulási adatai. A 525 km2 területű főváros lakosságának igen magas sűrűsége nagy terhelést jelent a környező természetes területekre és a városon belül megmaradt kisebb-nagyobb zöld felületekre egyaránt. Mindezek ellenére a denevérek jelenléte a fővárosban régóta észlelt jelenség. A Városliget, illetve a békásmegyeri lakótelep jól ismert a nagy egyedszámú kolóniáiról (Molnár 1997), illetve az alpesi denevér (Hypsago savii) megjelenését és ezzel egy újabb magyarországi előfordulási adatát szintén bizonyították Budapesten, az Óbudai-szigeten (Görfel et al. 2007). A beszűkülő természetes élőhelyek, a fokozódó urbanizáció és a természeti környezet folyamatos zavarása, illetve degradációja miatt, úgy gondoljuk, hogy elengedhetetlen a városi előfordulású fajok élőhely-használatának ismerete, hiszen védelmükhöz ez szükségszerű lenne. Jelen munkánkban a rendelkezésre álló publikált és még nem közölt adatok alapján kívánjuk bemutatni Budapest denevérfaunájának összetételét. Folyamatban lévő felméréseink a gyakoribb denevérfajok élőhely-választásában meglévő különbségeket próbálják feltárni.