Vasi Szemle 2009 (63. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 4. szám - VASI NÉPMŰVÉSZETI TÁR - Bíró Friderika: A pávás szövőszék. Vasi Népművészeti Tár, X.
BÍRÓ FRIDERIKA: A PÁVÁS SZÖVŐSZÉK Vasi Népművészeti Tar gíkák díszítményeire (lásd BALOGH Jánosné HORVÁTH - VESZPRÉMY 1996. 147-148 és különösen XX. színes tábla 259. kép), de a XIX. századi dunántúli pásztorfaragásokon is számos pávaábrázolást fedezhetünk föl (vö. MALONYAY 1912). Talán a „mi” szövőszékünk homlokfájára is ezen az úton került föl a két páva. A felirat szerint a szövőszék a XIX. század közepén, egészen pontosan 1845-ben készült. Annak az évszázadnak a derekán, amelyhez a magyar népművészet és népi díszítőművészet kivirágzását köthetjük. Névtelen és jó nevű, híres és kevésbé ismert parasztművészek, mesteremberek, háziiparosok vitték ebben az időben igen magas színvonalra ezt a művészetet. Tárgyi emlékeit már szinte csak múzeumi gyűjteményeink őrzik. (6-10. kép) Nem tudjuk, hogy ki volt Mihály József, de az biztos, hogy kora nagy tudású, tehetséges faragóművészei közé tartozott. A kimagasló tehetségű művész alkotását, a hagyományos paraszti életforma e kivételes szépségű tárgyi emlékét a bajánsenyei Avas család őrizte meg számunkra. A családi hagyomány szerint a szövőszék idős Avas Lajosné nevelőapjáé, Pál Gergely (1871-1950) takácsmesteré volt. Az ő apjának, aki szintén takács volt, készült e becses darab, bizonyára megrendelésre. Idős Avas Lajosné és menye, aki ma is él, büszkén mutogatták azokat a hímes abroszokat, kenyérruhákat, törülközőket, amiket még ezen a szövőszéken szőttek az 1960-as években. A pávás szövőszéket a múzeumlátogató nagyközönség egyszer láthatta csak kiállításon. 1998-ban a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum közösen rendezett kiállítást a jobbágyfelszabadítás 150. évfordulójára. A jobbágyfelszabadítás és hatása a paraszti életre című kiállítás egyik részlete egy korabeli nyugat-dunántúli paraszti lakásbelsőt mutatott be. Ebben állítottuk fel a szövőszéket, ami fel is volt vetve. A szövőszék mellett egy női bábu állt, kékfestő technikával festett házivászon szoknyában, házilag szőtt, kézzel varrott fehér ingben. Fején a korabeli divatnak megfelelő, szögletesre hajtogatott fejrevaló lepedő, a köcöle, zalaiasan pacsa. A sarokban álló kályha mellett egy férfibábu ült. Rajta szintén fehér házivászon ruha volt. A ruhaneműket Balla Gyuláné, idős bajánsenyei parasztasszony kézzel varrta, rekonstruálva a 100-150 évvel azelőtti divatot. Az ágyon házilag szőtt, kékre festett ágyterítő, alatta korabeli ágybéli ruhákkal volt bevetve az ágy. Olyan textíliákat állítottunk ki, mint amilyenekről Nemesnépi Zakál György és kortársai a XIX. század első felében írtak. (11-12. kép) IRODALOM BALOGH Jánosné HORVÁTH Terézia - BESZPRÉMY Józsefné 1996 Textíliák. Vászonhímzés és csipke. In: Gráfik Imre (szerk.): 134-156. BENCZÚR János 1839 Népszokások Vas megyében. In: Társalkodó VIII. 23-24. DÖMÖTÖR Sándor 1958 Őrségi jegyzetek 1838-ból. In: Ethnographia LXIX. 287-290. FLÓRIÁN Mária 1992 Hogyan öltözködött a Vas megyei köznép? In: Vasi Szemle 92. (1.): 11-71. FÜGEDI Márta 1993 Állatábrázolások a magyar népművészetben. Miskolc. GRÁFIK Imre (szerk.) 1996 Vas megye népművészete. Szombathely.