Vasi Szemle 2009 (63. évfolyam, 1-6. szám)

2009 / 1. szám - VASI NÉPMŰVÉSZETI TÁR - Nagy Zoltán: A Képes Krónika és a veleméri templom XIV. századi festmény-ábrázolásainak értelmezése. Vasi Népművészeti Tár, VII.

VASI SZEMLE 2009. LXIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM „A gondos filológiai kutatásokból tudni lehet, hogy ez a monda szinte minden króni­kánkban előfordul: a Budai Króniká­ba (1473) Thuróczy János Magyarok krónikáéiban (1486), Benczédy Székely István Krakkóban írt Cronika ez világnac hiteles dolgairól-ban (1559), Heltai Gáspár Krónika az magyarok dolgairól-ban (1575) [...] és ahol hiányzik, ott is található utalás meglétére. Tehát egyike azon mondáinknak, amelyek az Árpád-kortól a XVI. századig rendre belekerültek a krónikákba, és a könyvnyomtatástól kezdődően újabb teret kaptak a népszerűsítésre.”- írja Kriza Ildikó A fehér lóért vett ország című tanulmányában.12 VÍZMERÍTŐ EDÉNY MEGNEVEZÉSE HISTÓRIÁS ÉNEKBEN, A FEHÉR LÓ MONDÁJÁBAN A folytonosság végett érdemes felidéznünk „Emlékezzünk régiekről, Szkítiából kijöttünk­­ről” kezdetű históriás éneket is, melyben Gáspár S. Antal andrásfalvi mesemondó és éne­kes előadásában a fehér ló mondájának részlete így hangzott el: „Aztán ahogy eljöttek, volt egy szláv fejedelem, s ahhoz követet küldtek a magyarok, s ajándékot. Egy fehér lovat, egy aranyos nyerget és egy ezüst kantárt. A szláv fejedelem örömmel elfogadta az ajándékot, s erre azt mondta a magyar követ, hogy ezért nem kérnek tőled egyebet, csak egy kulacs vi­zet a Dunából, egy marék földet a földből és egy marék füvet a rétből. ”13 Gaál Mózes könyvét felütve,14 Kusid így szólott Szvatopluk fejedelemhez: „Föl­ded, füved, vized ismerni szeretné Árpád fejedelem, s elküldött hozzád, hogy megtiszteljen téged. Küldött ajándékul hófehér paripát [...] Nézd meg, herceg, Árpád ajándékát, fékes­­tül-nyergestül ezt ő neked szánta, s nem kíván érte más egyebet, csak azt engedd meg, hogy tömlőnk Duna-vízzel nálad megtöltsük, füvedből egy marék füvet, hogy letépjünk, földed­ből hadd vigyünk tarisznyára valót [...] bizony-bizony megér ennyit ez a fehér ló. ” A DUNA VIZÉT TÁROLÓ EDÉNY ÁBRÁZOLÁSA A FEHÉR LÓ MONDÁJÁNAK ILLUSZTRÁCIÓIBAN Az egyes edénytípusok számbavétele miatt tanulságos a fehér ló mondáját illusztráló, ké­sőbb keletkezett ikonográfiát is sorra venni. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Kép­csarnoka őriz egy XVII. századi rézmetszetet,15 de itt csupán a magyar főurak egy csoport­ja és a Szvatopluknak szánt ajándékok felvonultatása látható. Wiesner József Pannónia 12 KRIZA, 4. old. 13 Uo. 46-47. old. 14 Gaál Mózes Hun és magyar mondák című kiadványából merítette a Magyar mítoszok és legendák című könyv összeállítója a 20-21. oldalon a Fehér ló, arany fék, arany nyereg címmel közölt elbeszélést. A Veres László által szépen illusztrált, gyermekek számára készült kiadvány képi világa a hiteleshez közelálló. Szva­topluk előtt prémsüveges, kaftánba öltöztetett, nemezcsizmás, tegezes, szablyás, díszes tarsolylemezes ivó­kürtös előkelő magyarok - közöttük Kusid - bemutatják a fehér paripát, aranyos kötőféket, aranyveretes nyerget. A trón mellett álló szláv fejedelem szolgái prémdarabokon egy csomó perje füvet, kis halom fekete földet és széles szájú hasas, fületlen agyagkorsóban a Duna vizét tartják. Ez utóbbiak ábrázolása azonban életszerűtlennek tűnik, nem követi a Képes Krónika megoldását. 15 Ismeretlen mester: A fehér ló mondájának ábrázolása, Ktsz. 58. 2393. Ld.: KRIZA, 51. old. 3. kép.

Next