Vasi Szemle 2009 (63. évfolyam, 1-6. szám)

2009 / 5. szám - VASI NÉPMŰVÉSZETI TÁR - Balogh Jánosné Horváth Terézia - Beszprémy Józsefné: Szabadrajzú fehérvarrásos úrihímzések vidékünkről. Vasi Népművészeti Tár, XI.

Vasi Szemle 2009. LXIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM igéről nem szól a publikáló. Ennyit ír vele kapcsolatban: „A vánkos mustráival sokszor megegyező lepedők különben a mai paplanlepedők ősei. Ezek vagy a paplanra ráhajtott, vagy az ágy elején lecsüngő szélükön voltak kihímezve. Úgy színes, mint fehérhímzéses mustráik formaelemei nagyjából ugyanazok, hiszen az aggódva és nagy becsben őrzött mustrákat másolgatták állandóan. Mégis a fehérhímzések technikája szálhúzásos, sub­­rikolásos és guipure-szerű azsúrbetétekkel bővül. Nemcsak all. ábra, de a 12. is XVII. századi hófehér, hatalmas 2 és fél méteres lepedőszélen is ilyen remekbe készült fehérhímzés. Öt darab, dús, majdnem tányérvirágszerű gránátalmás mustráján a virágok közepe felváltva subrikolt és varrott csipkeszerű technikával készült. A lendületesen hul­lámzó indaszár egyéb virágdíszítményei tulipánszerű liliomok. A keskenyebb közrefogó sávok rózsavirágai is apróbb gránátalmákkal és levelekkel váltakoznak. A lepedőszél kö­zepén hosszirányban keskeny csipkecsík fut végig.” Megjegyzéseink az idézethez: egyirá­nyú „szálhúzásos” eljárás, melynek másik neve „subrikolásos,” nincs a kortárs tárgyon, csak szálszorításos és kétirányú szálhúzásos (vagdalásos), akárcsak a most bemutatott da­rabon. Úgyszintén „guipure-szerű” betétek sincsenek, hiszen a gipür igazában a vert csip­ke egyik válfaja, itt pedig nem vert, hanem varrott csipke szerepel. A virágok közepéről szólva ismét a kétirányú szálhúzás és varrott csipke a helyes kifejezés. Az utolsó monda­tot úgy értelmezzük, hogy csipke közbeiktatásával illesztették egymás mellé a két szelet. A hímzés valószínűleg a keskenyebb oldalra került, amely talán nem érte el a két méter hosszúságot.­­ A képek jegyzékében azt írta a tárgyról Tápay-Szabó Gabriella, hogy „a XVIII. századból”. Nézetünk szerint ide véletlenül írták ugyanazt a számot, ami az előző és az utána következő tételhez valóban megfelelő. A fentebb említett XVII. századnak a vége tekinthető a készítés idejének. A szerző további megjegyzése: „Változatos technikájú fehér hímzésének mustrája keleti hatásra utal.” Hozzátehetjük, hogy nyugati reneszánsszal kombinálja a törökös elemeket.1­12 - A képen látható részlet a lepedőhímzés jobb oldali da­rabjáról való lehet, mert a jobb szélen van a teljes nagy gránátalma, s a felvétel baloldaláról pedig nyilván a csonka, fél motívumot hagyták le. A mi lepedőszelünkkel összevetve csak apró különbségek figyelhetők meg rajta. Az egész darabon álló oválisok szerepelnek a mi hímzésünk kerek, vagy fekvő ovális elemei helyett, kivéve a pakolásos nagy rozettát, amely kerek itt is. A középcsíkban 1.) az inda alkotóelemei lekerekítettebbek, 2.) a hozzá­juk hasonló kis foltokból három-három került a nagy tulipánok kelyhébe 13, míg a mi hím­zésünkön csak kettő-kettő, 3.) a kacsok helyenként eltérő irányúak, 4.) kevésbé igényes megoldás a Tápay-Szabó által publikált képen, hogy a virágszirmokban fordított az aránya a csipkeöltéseseknek és a szálszorításosoknak. A szegélyhímekben 1.) az akantusz levelek szélső részének kitöltésében fekvők az öltések, míg a miénkben állók, 2.) a fölső szegély­ben a rózsaszirmok kétféle kitöltését ellenkezőleg osztották el, mint a miénkben, az alsót viszont ugyanúgy, ezért a szimmetria nem tökéletes a két szegély között. Egy másik kortárs lepedőszél híme már jobban eltér a miénktől, viszont egészében fennmaradt, szemlélteti a mintasáv teljes fölépítését. Közöljük is egész hosszában a fotóját (9. 11 Különírva gondolhatta el a szerző: „lepedő széle”. 12 A témához részletesebben: PALOTAY Gertrud: Oszmán-török elemek a magyar hímzésben/Les elements turcs-ottomans des broderies hongroises. Magyar Történeti Múzeum, Bp. 1940. 13 PALOTAY idézett műve 45. oldalán, egy szigetcsépi hímzés esetében (37. ábra) úgy ír a hasonló elemről, hogy a török modor ellenére „a virágokból kihulló pöttyök már helyi ízt adnak a munkának”.

Next