Balogh Jenő: A sértett fél jogköre a büntetőjogban - Tanulmány (Budapest, 1887)
Előszó
ELŐSZŐ. A bűntettekről, vétségekről és kihágásokról szóló magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetése óta több mint hat év telt el. Ez idő alatt még egyrészről kiderültek e nagyszabású törvényhozásimunkálatnak jelentékeny lényoldalai és azon haladás, melylyel az a büntető jogtudományt nem egy kérdésben előbbre vitte, másrészt már az eddigi tapasztalatok alapján felismerhetővé vált, hogy a magyar büntető törvénykönyveknek is, mint minden emberi műnek, hiányai, fogyatkozásai vannak. E fogyatkozások közöl egy sincs, mely annyiszor hangsúlyoztatott és úgy a szakemberek, valamint a nagyközönség által annyira kiemeltetett volna, mint a sértett fél indítványára büntetendő cselekmények tanának szabályozása. Ily körülmények közt ma, midőn már évek tapasztalataival és sok tekintetben megállapodott hazai judicaturával állunk szemben, talán nem felesleges teljesen objectto szempontból vizsgálni azt, hogy e panaszok mennyiben alaposak és mily módon volnának orvosolhatók.