Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve a Mohácsi vésztől a legújabb időig, vagyis az utóbbi három század kitünőbb irói és költői életrajzokban és jellemző mutatványokban. 2. A 19. század költői. Kazinczy Ferenctől Arany Jánosig (Budapest, 1857)
Tizenkilencedik század
KAZINCZY FERENC, 38 72) Bár néhány elve, mint pelei, hogy az író legfőbb törvénye a szép (tehát a nyelvtanilag helyesnél is feljebbvaló), hogy gyökszót is szabad teremteni, hogy absolut szükség nélkül is szabad idegen szólásokkal élni, iskolája által végül is tagadtatott.*•— *3) Mindezek Kazinczy Gábornál. *) Ámbár Bülöni Farkas Sándor, Ossziánjáról azt írja : „Erdélyünkben kárhuzatos ő ; mert Kazinczy fordította“ Új M. Mm. 1855. 492. 74) 1817. II. IV. 1818. I. VIII. Egy szász cáfolat 1821. VI. és VII. 75) A prózai cikkek a következők : 1. Az említett „M. Literatura Történetei“ töredék a tübingi pályairatból; 2. Barcsay Ábrahám emlékezete, franciául irta Gr. Haller Gábor; 3. Himfy Szerelmei recensiója (az I. kötetb.) ; 4. A magyar verselésnek négy nemeiről (a II. köt.); 5. B. Orczy Lőrinc emléke ; 6. Sallustius magyar fordítása 1596-ban (a III. köt.) ; 7. A széptudományok befolyásáról a felsőbb tudományokra, Herder pályairása (a IV. köt.); 8. Az Iriszthénai Háború Bacsányitól (az V. köt.) ; 9. Szabad-e elistóval élni a magyar verselésben, Kultsár ellen (a IX. köt.). A költőiek : 10. Epigrammák, 15 (az I. köt.) ; 11. Epistolák : Gr. Török Lajoshoz, Nagy Gábor barátomhoz (a II. köt.), Berzsenyi Dánielhez (az V. köt.); 12. Sonettek : Szirmay Jánoshoz , A Margit Szigetén (a IV. köt.). 7fl) Ilyek az említett biráló és értekező cikkeken kivül : 1. Sáros-Patak hajdan szab. királyi, sokszor királynéi, most mező-városnak történetei (G. H. I. betüjegygyel, 1818. V.); 2. Ismeretlen régiebb metricusaink (1819. I.) ; 3. Cserei Farkas nagylelkűsége a köznép iránt (1819. I.); 4. Igazítások a pataki vár leírásához (1818. XII. 1819. VI.); 5. Vályi-Nagy Ferenc nekrológja (először a M Kurírban; itt 1820. II.); 6. Horváth Ádám élete (1822.11.); 7. Super. Szilágyi Sámuel Élete (1820. VIII.) ; 8. Cardinalis Martinuzi (1820. XI.) ; 9. Toldalék a nagy Széchényi biographiájához (1822. III.); 10. Kézy Mózses deák versei bírálata (1822. VI.). 77) A kézirat Kazinczy Gábornál. Ismerte K. Ferenc Zrínyi prózai munkái azon codexét is, melyből azokat a Nemz. Könyvtárban Kazinczy Gábor adta ki; miért nem használta fel, előttem tudva nincs. 78) Kazinczy Gábornál; második példánya Horvát István könyvtárában, melyből Horvát a bő és tanulságos élőbeszédnek a debreceni codexre tartozó részét a Tud. Gy. 1836-ki VII. köt. kiadta. Tartalma : 1. Homiliák a debreceni codexből; 2. Judicium de cometa anni 1468. saját, általa a pataki könyvtárnak ajándékozott, codexéből (kinyomtatva Analectáimban, ugyanezen codexből); 3. Székely István magyar kalendárioma 1538-ból; 4. Io. Ribini Oratio de cultura linguae hung. 5. Gr. Teleki József Elégiája (1. e munka I. köt. a „Teleki“ cikket); 6. Birkenstock Elégiája Sándor Leopold palatinusnak halálára, gróf Teleki Domonkos fordításával ; 7. a legelső magyar sonettek ; 8. Epistola Berzsenyi Dánielhez jegyzésekkel; 9. Toldalék (érdekes irod. ritkaságokkal) ; 10. Rézbe metszett kézirások (hasonmások). 79) Mindezek Kazinczy Gábornál; ez utolsóról emlékezik Bölöni Farkas Sándor, egyik levelében (Új Magyar Mm. 1855. I. 492.). 80) Névszerint : A szabad Erdély (1822.), Tisztulás ünnepe az Ungnál (1823.), Izéhez, Egy gyermek sírjánál, A Múzához , Nehéz és könnyű, Az Inn hátán (1828.), Jövendölés (1829.), Sulpicia Cerinthushoz, A lepe, Astuanax, Mi fáj, A Lengeséghez, A lovag, Költő, Néo- és Orthologia(1830 ), Különbség, Vigasztalás, Spissics, A boldogított (1831.) ; sőt halála után is még : Fullajtáros vers, Édes kín (1832.), Gróf Széchenyi Istvánhoz epistola (de már töredék, 1833.), Végre a Szemere Aurórájában (1834.) , „Pest 1828 és 29“ című töredék. 81) Névszerint : Minnyihez, A Sajka (sonett), A Csillagokhoz Goethe ut, Himfyhez, Prof. Vályi-Nagyhoz, A Bugaci Csárdára Orczy után, Mezei Virágok 12 és Epigrammák 10 számmal (1822.), Kazinczy Sonettjei (újra), Vajda-Hunyadon, Branyicskán, Szem és Szív (epigr.), Orpheus és Eurydice Virgil Georgikonaiból (1823.); A Bűnösök, Horác a majorosához, Helmeczyhez, s epigrammok : Dédácson, Szemeréhez (1824.); Horác Maecénhez, A Hit szava, Intés, Az Áldozó, A szép Házi Kör, Myrtil az első kakukszóra 1781. (1825.) ; Pindarosz olympiai VI. éneke, Leonidász, Vigasztalás (1826.). Prózai darabok : Mária Theresia (életrajz), Boufflers Levelei a Schweizból (1824.), Zrínyi Miklós Szigetvárait (1825.). Históriai személyek számos hasonmásait s több vignettet is K. készített e zsebkönyv számára. 8- I. köt. (1826.) III. rész VIII. száma alatt a Sallusz Előszavából kimaradt azon nevezetes szakasz áll, mely e Kézikönyv III. kötete első fejezetében is látható. A IX. szám alatt Kazinczy és Kölcsey 1823-ki levelei , Kölcsey iliászi töredékeinek Vályi-Nagy Iliászába felvétele iránt. II. köt. (1827.) : Észrevételek Döbrentei és Kölcsey leveleikre (széptani tárgyakról 282—302. 1.); és folytatása az iliászi pörnek III. köt. (Muzárion, 1829.) : Két levél a nyelvgeniuszról. IV. köt. (1829.) : Csokonai Mihályról, s némely dalai átdolgozva. A nyelvmivelés módjáról Szontagh Gusztáv ellen (152—63.) ; Magyarázatok Sallustiusnak fordításához (166 — 91.); Döbrentei Élőbeszédéről Yorickjához (206 —14.); Sámuel, a Szent Hajdan