A Földgömb, 2020 (38. évfolyam, 338-345. szám)
2020-04-01 / 340. szám
38 SZIRMAI VILÁGA A FÖLDGÖMB 2020.TAVASZI KÜLÖNSZÁM Az Adriától a sarkvidékekig A tengeralattjáró-háborúban a Föld néhány, akkoriban hirtelen fontossá vált vidékéről különösen sok földrajzi adat gyűlt össze, így például az Adria vidékén Pula és a Kotori-öböl környékéről a nagy tengerészeti támaszpontok miatt, az Otrantóiszorosról a földközi-tengeri kitörések kapcsán, a La Manche csatornáról, Scapa Flow-ról az angol hadiflottán való rajtaütés előtanulmányai során, a Vizcayai-öbölről a kiváltképp sok, végzetes U-boot-támadás miatt, vagy épp Gallipoli élővizeiről - a balul sikerült törökországi angol partraszállás révén. A mérésekkel, az útjuk nagy részét ekkor a vízfelszínen megtevő tengeralattjárók part menti fotózásaival vagy a hadianyag-szállításokkal új, addig sokkal kevésbé ismert tájak kerültek a (katonai) térképekre. A tengeralattjáróknak és hajózóknak azonban karbantartásra, pihenésre is szükségük volt. E célra a lakatlan, addig mellőzött területeket választották ki, ahol nyugalom honolt. Az albániai Durres (Durazzo) környéki öböl puha iszapja és nyugodt vize azíliumot adott a bootoknak. Hasonló hely volt Ovo szigete is, ahol Déry Ernő fregatthadnagy (U27) kifejezésével élve: takaros kis raktárt és megfigyelőhelyet rendeztek be. Kis nagyképűséggel mondhatjuk: volt magyar tengeri támaszpontunk Kréta mellett (is) az angol hidroplánok bosszantására! A mérésekkel, az útjuk nagy részét ekkor a vízfelszínen megtevő tengeralattjárók part menti fotózásaival vagy a hadianyag-szállításokkal új, addig sokkal kevésbé ismert tájak kerültek a (katonai) térképekre. Gép és medve A USS Annapolis az Északi-sarkvidéken (nagy kép) és egy kíváncsi jegesmedve egy korábbi, hidegháborús toronyfelbukkanásnál. Egy ilyen, közzétett archív képen egykor biztosan elcsemegéztek a szakértők is. Mivel a tengeralattjárókon már korán kísérleteztek radarfelderítés elleni bevonattal, csak nem azt kívánta meg az édes jegesmedve? FORRÁS: US NAVY