Gutenberg. A nyomdászat s a vele rokon szakmák közlönye 2. (1867)

17. szám

A mechanikus ivfogók (önkirakók) a gépgyárosok által szin­tén nagyon ajánltatnak, azonban a nyomdatulajdonosok által nem igen használtatnak, mert az ivfogónak szemének is kell lenni, mit ennek, kötelességszerüleg az iv gyors áttekintésére kell használ­nia, hogy a hibákat, melyek az ivén nyomtatás közben betű­eltörés vagy piszkolódás által előfordulhatnak , azonnal a lehető leggyor­sabban észre vegye. Mindamellett is jelenleg már alig kerül ki gép a gyárból, melyre az önkirakó, újonnan s a lehető legczélsze­­rűbben átalakítva, alkalmazva ne volna. Ritkábban előforduló esetben, rendkívül nagy íveknél, a be­rakó még egy segédet kap, ki a gép másik oldalán áll, s így a a berakás négy kézzel történik. Természetesen , a gép csak oly tempóban mehet, hogy őt a berakó követhesse, s az ívet biztosan és kellő pontossággal, az e czélra alkalmazott jelzők és pontozó szögek útmutatása szerint, helyére tehesse. Ily módon egy egyszerű gyorssajtó egy óra alatt 1200 ívet képes nyomtatni, tehát annyit, a­mennyi előállításához a kézisaj­tón két embernek egy egész napra van szüksége. És így egy gyorssajtó tíz kézisajtót képes helyettesíteni. Ha azonban nemcsak gyorsan , hanem tisztán és szépen is akarunk nyomtatni, ez esetben a sajtót lassabb tempóban kell járatnunk, mi különösen nagyobb, rajzokkal ellátott íveknél szük­séges , mely esetben, természetesen, a működési képesség jóval hátrább marad a jelzett összegnél. Azonban a mechanikai tudomány gondoskodott oly eszkö­zökről is , melyek által az említett idő alatt még sokkal nagyobb számú nyomtatás is eszközölhető. Már az egyszerű gyorssajtó is képes kétszeres összeg elő­állítására, ha meglehetős szélesen van építve. Ez esetben az iv mindkét formáját egymás mellé helyezik, s a papirost is kétszeres nagyságban teszik reá, s miután az mindkét oldalán be van nyom­tatva , kettős példányt nyújt a nyomának, mire aztán az iv ketté metszetik. Íme, ismét egy példa a sok közül , hogy a találmányok mi­ként tételezik fel, és miként egészítik ki egymást. Ha nem találtatott volna fel a papiros gyártó­gép (mit, ha Isten segít, szintén egész terjedelmében le fogok írni), ez esetben a sajtó előnyét csak félig-meddig használhatnék fel. Csak azon találmány képesíti a nyomát, oly papiros nagysággal és tömeggel működhetni, mint eddig hallatlan volt. Az egyszerű gépeken kívül vannak még kettős gépeink is, kétszeres munka­képességgel, minthogy ezek a papirost mindjárt mindkét oldalán benyomtatják. Az egyszerű gép, hasonlóan a kézi­sajtóhoz , csak egy oldalra nyom, s midőn már az összes példány­szám ki van nyomva, ezt megfordítva, ismét fel kell tenni a gépre, s csak ekkor következik a másik oldal nyomása. A kettős sajtón két nyomó­henger van, mint szintén két festék­ készlet is, s e szer­kezetek mindegyike alatt fut az ívnek megfelelő két forma. Ha az ív, egyik oldalán benyomtatva, előkerül a henger alól, ekkor futó­szalagok által a másodikra vitetik át, és pedig oly módon, hogy a második nyomás végr­ehajtása előtt fölülről lefelé egyet kerül, hogy így az eddig fent levő tiszta oldal alulra forduljon. A kettős sajtónál tovább az egész continensen sehol sem mentek. Angliában és Éjszak-Amerikában azonban nevezetesen az egyes újságlapok roppant kerete azt eredményezte, hogy még na­­gyobbszerű gépeket találjanak fel , s így olvashatunk mindenféle óriási, monstre és mammuth-gépekről, melyeknek egy napra 50 — 60,000 iv nyomtatása csak játék. A nyomás, természetesen, nem valami kitűnő , azonban az újságolvasó ezt nem is igen veszi figyelembe. Ily czélra, hol roppant halmaz előállítása szükségel­tetik , alkalmazásba vették gyakran a tisztán henger­ rendszert is, azaz , a betűket is egy vastag hengerre tették, erre nézve, termé­szetesen, a betű-testnek is megfelelőleg ék-alakúnak kellett lennie, s a hengernek magának is átmérőjében oly készülettel kellett bírnia, hogy a betűnek biztos megerősítése lehetővé váljék. A hengernek lepocskolt lappal bevonása is megjárja, s Amerikában e­­z­élből az ívlapokat még mézgára (guttapercha) is lesajtolták, melyek a nyomást meglehetősen kiállják. Gondoljunk magunknak egy nyomó­hengert fennállva, egész környezetében vékony henge­rekkel körülvéve, melyek közül az egyik rendesen mint festő, a másik pedig mint nyomó-henger működik, gondoljunk továbbá minden nyomó-henger mellé egy szalag-vezetőt, mely a papirost a henger alatt át és ismét visszavezeti, ez esetben előttünk áll, fölülről tekintve, egy rózsa képe, s egyszersmind egy, Amerikában valóban használatban volt gép alakja. (Folytatjuk) Az angol könyvnyomdák tíz­ parancsa. (Folytatás és vége) 4- ik parancs. Szabad idődben lehetőleg henn tartózkodjál. Ez nem pa­rancsoló ugyan, de betöltése kívánatos; bocsássanak meg szives olvasóim e látszólagos megkülönböztetésért, de ki velem tudja, mit tesz az, ha a főnök kíván, az érteni is fog, midőn e törvény­­szöveg közti vonatkozatos szavakat különösen kérem tekintetbe venni. — Sok esetem volt, de kiválólag emlékszem egy szombat­estire : 5 órakor (a szombat­ esti záridő) dolgozó szobámat el­hagyva, néhány magány­ügy elintézésére sietek s 63/4 órakor ha­zatértem. Rövid nyugvás után épen étkezésnél ültem,­­szombaton a műtársaknak csak egy órai 1—2-ig étkezés-idejök van , és so­kan , különösen olyanok , kik távol laknak, az ebédet nélkülözik, mit aztán ízletes vacsorával törekszenek kárpótolni), midőn mar­kosan megimták csengetőmet. A tárgondnok és egy a legidősb accidens-szedők közöl állt ajtóm előtt, hangsúlyozván az ajkaikra vett szavakat: „You are wanted immediately!“ mi körülbelül ennyit tesz: „Önnek késedelem nélkül a műhelybe kell jönni!“ — A ház — ép az, melyet fenebb is említek — nagy vallásos hírben van, hol semmi kihágás nem ü­­zetik, de legkevésbé van a vasárnapi dolgozás megengedve, — főnökünk mégis tudott ma­gán segíteni. Szombaton ugyanis éji 12 óráig kelle dolgoznunk, midőn mindnyájunk örömére felhangzott a „szünet“féle vezényszó, melyet készülődés, s azután átalános csend követett. — Vasárnap éjjel a 12-ik óraütés megnyitá ismét az ajtókat, melyeken a leg­tarkább csoportozatokban özönlött be a munkások érdekes vegyü­­lete — de mért is ne, hisz már a hétfő megkezdődött. — Hogy ily körülmények közt egy egészen felforgatott zűrzavaros vasárna­punk volt, azt úgy hiszem, említni sem kell; s tán azt sem, hogy nem igen sokat mulathattunk ágyunk párnáin, s kevés időt szen­telhetünk a közkedvességben álló Morpheusnak. — Ezzel szorosan összefügg az 5- ik parancs. Ne ismerj emberi gyöngeséget, vagy szükséget, annál ke­­vésbbé kívánkozzál alvás után , midőn sietős dolog van az inté- 70

Next