Kultúra és Közösség, 1977 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1977 / 2. szám - AMATŐR SZÍNJÁTSZÁS - Bicskei Gábor: Hogyan mozog egy mozgalom? : Amatőr színjátszásunk néhány adat tükrében

62 / BICSKEI G.: HOGYAN MOZOG EGY MOZGALOM? Budapesti Universitas, Budapesti Műszaki Egyetem Kollégiumának „Vári” Színpada, Győri Arrabona, Kaposvári Fonómunkás Kisszínpad, Miskolci Manézs Színház, Pécsi Amatőr Színház, Sárbogárdi Gimnázium Diákszínpada, Szentesi Horváth Mihály Gimnázium Diák­színpada, Szegedi ,Jatek Egyetemi Színpada, Tatabányai Bányász Színpad, Zalaegerszegi Reflex Színpad. A kiemelés alapjául elsősorban az I. Országos Horváth István Színjátszó Fesztiválon (Kazincbarcika), a Szóljatok szép szavakon, a Balassagyarmati Irodalmi Színpadi Na­pokon és az egyes rétegfesztiválokon nyújtott művészi teljesítményeket vettük alapul. A művészi teljesítményeknek ilyenfajta, túlzottnak látszó elismerése nem cáfolja, hanem megerősíti az amatőrizmus funkciójával kapcsolatos állásfoglalásokat (közösségformálás, belső nevelés stb.), hiszen a magas színvonalú művészi teljesítmények mögött — a szub­jektív és objektív feltételeken túl — éppen a rendszeres belső nevelőmunka, a közösség­formálás tudatossága áll. A kiemelt együttesekkel kapcsolatban két jelenségre kell felhívnunk a figyelmet: 1. Az élvonal elég nagy stabilitást mutat. A négy év során a kiemelt együttesek közül kettő szűnt meg: a Miskolci Manézs és a Budapesti Csik­­­ós Imre Színpada. (Ez utóbbi törzstagsága most a KISZ Központi Művészegyüttes keretein belül küzd azért, hogy kiemeltségét újra elnyerje.) Azok a hírek tehát, amelyek egy-két évvel ez­előtt a mozgalom apályjelenségeivel kapcsolatban arról szóltak, hogy felmorzsolódnak a vezető csoportok , valótlannak bizonyultak. A stabilizálásban a szakvezető személye döntőnek látszik, de abszolutizálni nem lehet. Döntő, mert a korábbi években és más, kisebb csoportok esetében is tapasztalhattuk, hogy azok a „hozzájuk nőtt” rendező távo­zása után megszűntek. Így oszlott fel az 1960—70-es évek előzményeből a debreceni KPVDSZ József Attila Színpada, az Egri Megyei Színpad stb. Viszont: a kiemelt együtte­sek közül a minősítési időszak alatt rendezőváltozás következett be a Budapesti Szkéné­nél, a Pécsi Amatőr Színháznál, a Szegedi Jaténál és a Tatabányai Bányász Színpadnál, s ezek a csoportok bizonyos átmeneti visszaesés után ismét az élvonalba kerültek — mind munkájuk színvonalát, mind közművelődési vállalásaikat illetően. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy mind a négy együttest 7 ha olyan rendező vezeti, aki korábban tagja volt a csoportnak. 2. Ismeretes, hogy a vezető együttesek legtöbbje évi 100—120 előadás megtartására is képes. Ez már-már „profi-méretű” előadásszám, amelyet „belülről” a játékkedvvel, a csoport nagy kohéziós erejével, „kívülről” azzal a társadalmi szükséglettel lehet in­dokolni, hogy az együttesek sajátos műfajait egyre szélesebb körök igénylik. Ennek a feladatvállalásnak elemzése egy másik tanulmányt kíván, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy pl. a szentesi középiskolások éveken át a Csongrád megyei tanyavilágot és kisköz­

Next