Rados Jenő - Zádor Anna: A klasszicizmus épitészete Magyarországon (1943)
Zádor anna - A magyarországi klasszicizmus építészetének története - A klasszicizmus pesti népszerűsítői
Eddig felsorolt művei kivétel nélkül Pest városára szorítkoztak. Szerencsés véletlen folytán tudomásunk van arról, hogy vidéken is működött. Vidéki szereplése a fejér megyei Verebhez fűződik, ahol az Ürményi-család számára épít egy ma is fennálló kastélyt.89 Kétségtelenül ezt a megbízást a pesti Ürményi-ház sikerült felépítésének köszönheti. Kasselik ebben a művében is hű maradt ahhoz a formavilághoz, amelyet eddigi munkáiból ismertünk, de az is kétségtelen, hogy ez legkiemelkedőbb alkotása és művészete tetőpontja. A kastély lejtős talajon épült, azért a bejárati oldalon földszintes, a kerti oldalon emeletes épületet alkotott a művész. Mindegyik homlokzatot erőteljes középrizalit tagolja, ami a kastély távlati hatását tekintve igen szerencsés megoldás. A bejárati oldal középrizalitjának sarkait lapos pillérek keretezik, amelyek díszesebb ión fejezete előkészít a két-két oszlopon nyugvó felhajtó gazdagabb kiképzésére. Az oszlopok és pillérek megkettőzése, valamint a gazdagabb fejezetek dús képzése még a későbarokk világát idézi, aminthogy e kastélyhomlokzat elgondolása nem áll messze a terézvárosi templom homlokzatától sem. A verebi kastély vízszintes sávozású homlokzata és az egyszerű keretezésű ablakok mélyített félköríves lezárása Kasselik korábbi homlokzatain gyakori és az Ürményi-ház tagolásával is rokon. Az emeletes kerti homlokzat öttengelyes középrizalitját az övpárkányon álló pillérek tagolják, amelyeknek keskenyebb közét a félkörívvel zárt ablakok majdnem teljesen kitöltik. E kissé zsúfoltan gazdag tagolás is még a későbarokk világára emlékeztet. Az oldalsó épületszárnyak ablakai a városi homlokzatokról ismert mellvédes-szemöldökpárkányos kialakítást mutatják. A kastélyalaprajz világos elrendezésével és az egyes lakrészek kényelmes összeköttetésével kap meg. Meglepő az emeleti rizalit egészét elfoglaló nagy középterem, amelynek két oldalához az épület többi fogadóhelyisége egy tengelyben elhelyezett ajtókkal sorakozik. Itt egyszerűbb kiképzésben és kissé átértelmezve visszatér az a későbarokk díszterem-megoldás, amelytől egyébként a klasszicizmus mesterei mindjobban eltávolodnak. E stílusjegyek alapján úgy véljük, hogy a verebi kastély az 1812—15. évek között keletkezhetett. Nem monumentális és semmilyen irányban sem hivalkodó alkotás, de kétségtelenül legjobb kisebb kastélyaink közé tartozik. Kissé régies, átmeneti jellegű kiképzése sajátos bájt ad a kedvesen szerény épületnek. Kasselik Fidél életére vonatkozólag jóformán semmi adatunk sincsen és arról sincs tudomásunk, hogy volt-e külföldi úton, és ha igen, mikor és merre járt? Kétségtelen, hogy 1800 és 1820 között Pest legismertebb mesterei közé tartozott és elképzelhető, hogy nagyobb külföldi tanulmányútat is tett. Erre a feltevésre az a néhány tervrajz késztet, amely Kasselik hagyatékából került egy budapesti magángyűjteménybe.90 A fennmaradt négy nagyméretű terv, úgynevezett akadémikus rajz, gondos kivitele és tárgyválasztásának különlegessége kiállítás, pályázat, vagy vizsga céljaira készült tanulmányra vall. A tervek közül három — centrális elrendezésű, hatalmas lépcsős talapzaton nyugvó hősi emlék, görögkereszt alaprajzú hatalmas templom és nyitott uszodával egybekötött kerti épület terve — «Fidelis Kasselik Viennae Anno 1812» jelzést viseli (221—222. képek). Mindhárom lap azzal a rajz