Macaulay, Thomas Babington, : Anglia története II. Jakab trónralépte óta 2. kötet - A MTA Könyvkiadó Vállalata (Budapest,1876)
Második kötet - VI. Fejezet
4 ANGLIA TÖRTÉNETE tosította az Egyesült államokat, hogy mihelyt rendben lesznek Anglia dolgai, meg fogja mutatni a világnak, mennyire nem fél Francziaországtól. E biztosításokhoz képest, a sedgemoori csata után egy hónap múlva, védelmi szövetséget kötött az Egyesült államokkal, egészen a hármas szövetség szellemében. Sokat jelentő körülménynek tekintették mind Hágában, mind Versaillesban, hogy Halifax, a ki folyvást halálos ellene volt a franczia fensőségnek, s kit a kormány kezdete óta alig kérdeztek eddig meg valamely fontos ügyben, — fő tényező volt ez alkalommal, s úgy látszott, hogy a király hallgat rá. Nem kevésbbé felötlő körülmény volt, hogy Barillonnal semmit sem közöltek előlegesen. Ő és ura egyaránt meg volt lepetve. Lajos nem kis zavarba jött, s nem ok nélkül nagy aggodalmát fejezte ki azon fejedelem további czéljaira nézve, aki csak imént zsoldosa és hűbérnöke volt. Nagy híre volt, hogy Orániai Vilmos egy nagy szövetség alakításán munkál, mely az Osztrák ház mindkét ágát, az Egyesült államokat, Svédországot s Brandenburg választó fejedelemséget egyesítendi. Úgy látszott, hogy e szövetségnek az angol király és parliament álland élén. Valóban e czélra megkezdték az értekezéseket. Spanyolország késznek nyilatkozott szorosan szövetkezni Jakabbal , s ez kedvezőleg fogadta az ajánlatot, bár tisztán állott, hogy az ily szövetkezés nem sokkal kevesebb hadüzenésnél Francziaország ellen. Azonban elhalasztotta a végelhatározást, míg a parliament egybegyűl. Azon hangulattól függött a keresztyénség sorsa, melyben majd az alsóházat fogja találni. Ha a beligazgatást illetőleg hajlandó lesz megnyugodni terveiben, semmi sem fogja őt akadályozni, hogy egész erélylyel és hatalommal be ne