Macaulay, Thomas Babington, : Anglia története II. Jakab trónralépte óta 2. kötet - A MTA Könyvkiadó Vállalata (Budapest,1876)

Második kötet - VI. Fejezet

4 ANGLIA TÖRTÉNETE tosította az Egyesült­ államokat, hogy mihelyt rendben lesznek Anglia dolgai, meg fogja mutatni a világnak, mennyire nem fél Francziaországtól. E biztosításokhoz képest, a sedgemoori csata után egy hónap múlva, védelmi szövetséget kötött az Egyesült­ államokkal, egészen a hár­mas szövetség szellemében. Sokat jelentő körülménynek tekintették mind Hágában, mind Versaillesban, hogy Hali­fax, a ki folyvást halálos ellene volt a franczia fensőségnek, s kit a kormány kezdete óta alig kérdeztek eddig meg va­lamely fontos ügyben, — fő tényező volt ez alkalommal, s úgy látszott, hogy a király hallgat rá. Nem kevésbbé fel­ötlő körülmény volt, hogy Barillonnal semmit sem közöl­tek előlegesen. Ő és ura egyaránt meg volt lepetve. Lajos nem kis zavarba jött, s nem ok nélkül nagy aggodalmát fejezte ki azon fejedelem további czéljaira nézve, a­ki csak imént zsoldosa és hűbérnöke volt. Nagy híre volt, hogy Orániai Vilmos egy nagy szövetség alakításán munkál, mely az Osztrák ház mindkét ágát, az Egyesült államo­kat, Svédországot s Brandenburg választó fejedelemsé­get egyesítendi. Úgy látszott, hogy e szövetségnek az angol király és parliament álland élén. Valóban e czélra megkezdték az értekezéseket. Spa­nyolország késznek nyilatkozott szorosan szövetkezni Ja­kabbal , s ez kedvezőleg fogadta az ajánlatot, bár tisztán állott, hogy az ily szövetkezés nem sokkal kevesebb had­­üzenésnél Francziaország ellen. Azonban elhalasztotta a végelhatározást, míg a parliament egybegyűl. Azon han­gulattól függött a keresztyénség sorsa, melyben majd az alsóházat fogja találni. Ha a beligazgatást illetőleg haj­landó lesz megnyugodni terveiben, semmi sem fogja őt akadályozni, hogy egész erélylyel és hatalommal be ne

Next