Farkas Gyula, Ifj.: A magyar romantika - A MTA Könyvkiadó Vállalata UF (Budapest, 1930)

II. A nemzeti érzés - 3. A kétféle nemzeti érzés tartalma

154 A MAGYAR ROMANTIKA azt nem Herder inspirálta. Többi protestáns írónk­nál is kimerül ez a hatás a pesszimizmus nyelvi ki­fejezésében. Magának az érzületnek mélyebb okaira már rámutattunk. Csokonai írja Kohárynak 1797- ben, tehát alig pár évvel Herder könyvének meg­jelenése után: „Én tartok tőle, hogy ha ügyefogyott nyelvünket (mely Ázsiából kibujdosván, atya, anya, vér és rokonság nélkül, és mintegy Melchisedeknek rendi szerint lakik itten Európába), annyira vesz­tébe hagyjuk, nem vetek neki száz esztendőt, hogy ennek a sokféle nemzetnek zavarokjában olyan sorsra fog jutni, mint azelőtt nem sokkal a kunok­nak ősi nyelvek.“­­ A Melchisedekre való utalás a zsidó-magyar rokonság hitének emlékét idézi fel és megteremti a kapcsolatot a korábbi századok pesz­­szimisztikus felfogásával. Hogy ez Csokonainál is mennyire művelődési vonatkozású volt, bizonyítja panasza, hogy költészete nem talál hazájában meg­értésre. „Ha írok is, a­minthogy én a nélkül nem tarthatom fen létemet, írok a boldogabb maradék­nak, írok a XX. vagy XXI. századnak, írok annak a kornak, amelyben a magyar vagy igazán magyar lesz, vagy igazán semmi sem.“” Kármán ezt a művelődési pesszimizmust európai távlatba állítja be. Szerinte az író vágya, hogy az egész világot áthassa. A magyar írónak csak a két haza lehet piaca és mely keskeny mező ez a telhe­tetlen becsület szomjúságának. A magyar író alig tehet nagyobb hírnévre szert, mint az, aki nevét az ablaküvegre karcolja. „Vagy lesz-e Pannóniából 1 2 1 Csokonai V. Mihály O. M. II. 2. 638. 2 U. o. II. 2. 674.

Next