Petzval Ottó: Felsőbb mennyiségtan 2.r. Egészleti hánylat, alkalmazásával együtt (1868)
Itt nem csak czélszerűnek hanem szükségesnek is látszik, felvilágosítást adni azon rendszerről, mely szerint a jelen egész munka szerkesztve van, minthogy abból világosan lehetene látni, váljon az előttünk fekvő munka alkalmas-e tanulásra, és mit és mennyit lehet belőle tanulni. Ami az első kötetet illeti , az a külzeléki iránylatot alkalmazásával együtt, foglalja magában, s egy bevezetésben és négy fejezetben tárgyaltatott. A bevezetés a függvény fogalmának megállapítására szolgál, hol egyszersmind a függvénynek különféle nemeiről van szó, végre azon jelképek is felhozatnak, melyek által a függvények általánosan véve képviseltetnek. Az első fejezetben azon függvények külzelési módja terjesztetik elő, melyek csak egy független változóval bírnak, mely külzelési mód, mind az algebrai, mind a túllépő függvényekre kiterjed; s hogy ezen külzelési módok számos és oktató példákkal felvilágosítvák, alig megemlítendő. A második fejezetben a függvények felsőbb külzelékei és lehozott függvényeiről van szó, mely alkalommal a kifejtetlen függvények külzetése, és az állandók kiküszöbölése is előterjesztetik. A lehozott felsőbb függvényekre következik a Taylor tantételének bebizonyítása és némely könnyebb esetekre alkalmazása. Ezek után a Mac Laurin nagy fontosságú tantétele hozatik le, és mindjárt ennek alkalmazása is előterjesztetik a függvények sorba fejtésére, mely alkalmazás, mint könnyű belátni, nagy érdekű; ez alkalommal a sorok összetartásáról is van szó. Ez után következik a Moivre kétszaku tantételének a megállapítása, s egyszersmind alkalmazása is, a felsőbb fokú tiszta egyenletek feloldására és némely háromszögtani sorok származtatására. Ugyanabban a fejezetben még a függvények határozatlan értékeinek, és a függvények legnagyobb és legkisebb értékeinek általános elmélete terjesztetik elő , mind a kettőt számos és czélszerű példákkal felvilágosítván. Ezekből látni lehet, hogy e fejezetnek nagy kiterjedésű tartalma van. A harmadik fejezetben azon függvények külzelése tárgyaltatik, melyek több független változóval bírnak , mely alkalommal a kifejtetlen és több változóval bíró függvények