Fábián István: A magyar irodalom kis tükre - Kincsestár 31. (1941)
IV. Rokokó és szentimentalizmus
GVADÁNYI és fazekas 27 és több más költői elbeszélés mellett legnépszerűbb Gvadányi József gróf műve. Egy falusi nótárius budai utazása és Fazekas Mihály Ludas Matyika. Mindkettő nagy sikert aratott: a ponyvára is lejutott. Gvadányi Gyöngyösit követi formában is, ízlésben is.13 A vidéki köznemes támadja az új szokásokat: a külföldi divatot öltözködésben, nyelvben. Itt lép fel irodalmunkban a köznemesi öntudat első képviselője. Zajtay Ferenc büszke jogi tudására és deákos műveltségére, semmit sem tart jónak, ami nem hazai eredetű. Szűk látóköre, jóízű humora, vaskos józansága szinte megtestesíti az ,,Extra Hungáriam non est vita” jelmondat által kifejezett életfelfogást. Gvadányi műve jókedvével, külsőségekhez ragaszkodó konzervatívizmusával kapcsolódik a rokokó ízléshez. Fazekas Ludas Matyi-]a frissen perdülő, szellemes előadásával, racionalista filozófiájával. Cselekvényének furcsaságát a hexameter még fokozza. Kedves közvetlensége, bája Csokonai legjobb műveire emlékeztet.14 A francia barokkban a lírai költészet szinte teljesen hiányzott: a levelekbe és mémoire-okba rejtőzött. A mi barokk irodalmunkban is erősen elterjedt a levelezés, de csak a rokokóban vált irodalmi műfajjá. A rokokóban, amely az addig lebecsült, de változatosságra, finomságra, bókolásra alkalmas műfajoknak kedvezett. A magánleveleken is sűrűn észre lehet venni a nyilvánosság elé kívánkozás irodalmi igényét, költői leveleket is kezdtek írni legtöbbször antik mértékben. Nemcsak Kazinczy váltott verses leveleket íróbarátaival, hanem 13 Gvadányi József gróf (1725—1801) nyugalmazott lovasgenerális korában írta meg Egy falusi nótárius budai utazását (1790) és a Rontó Pált (1793). 14 Fazekas Mihály (1766—1828) a Ludas Matyin (1815) kívül dalokat és Füvészkönyvet (Diószegi Sámuel és Földi János társaságában) írt.