Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből 1780-1830 (1935)
I. Előzmények. Az egyetem Budára költözésének irodalmi jelentősége
4 ELŐZMÉNYEK dely a másfél százados hódoltságnak az a következése volt, hogy a kormányzás és a művelődés székhelye a végek közelében állandósult. Ott maradt minden a megszokás folytán s azért, mert a kényszerhelyzetben választott központok Bécshez közelebb voltak. A két városnak, kivált Pestnek anyagi gyarapodása királyi kiváltságaik megújítása után már hamarosan hatalmas arányokban haladt előre. Amint a békés közlekedés lehetővé vált, ide, a Duna mellett, az ország földrajzi középpontjában rövidesen ismét a legnagyobbakká fejlődő pesti vásárokra gyűlt az ország gazdasági forgalma. Ugyanekkor politikai és szellemi jelentőség dolgában még mindig messze mögötte maradtak Pozsonynak és Nagyszombatnak, az irodalmi élet közvetlen irányítója pedig Bécs volt. Mikor a török harcok elmúltával az ország fejlődésének külső feltételei kialakultak, kifelé csak Bécsbe volt nyitva az út a műveltségre vágyakozók előtt. Más külföldi egyetemekről a protestáns ifjakat is lehetőleg viszszatartották, Mária Terézia pedig mindent megtett, hogy Bécs kultúrájához kösse a magyar arisztokráciát és köznemességet egyaránt. Művelődésünk számára a legnagyobb szerencse is abban a másfelől szomorú következményekkel járó tényben van, hogy a magyar nemesség egy része egyszerre fejlett idegen műveltség varázskörébe jutott. Évtizedekre franciás-német szelleművé és érzelművé vált az arisztokrácia legkiválóbb része. De a francia felvilágosodástól áthatott Bécsben eszmélt rá néhány fiatal nemes a tudományok hazai nyelven való ápolásának szükséges és sürgős voltára is. Az idegen mozgalom hatása alatt alakult ki bennük tudatos törekvés magyar irodalomnak a „megvilágosodás“ érdekében való megteremtésére. A kedvezőbb gazdasági viszonyok és a könyvipar és könyvforgalom évtizedek után is sok magyar vállalkozást kötött még Bécshez. Míg például az első pesti magyar újság csak egy, a budai majd pesti magyar szellemű Ephemerides csak három évig tudott fennállni, az 1787- ben megindult Magyar Kurir közel félszázados pályát fut meg. Pedig virágzása idején 15 évig másodmagával.