Lipthay Sándor: Gróf Széchenyi István müszaki alkotásai (1896)
Bevezetés
Ol. SZÉCHENYI ISTVÁN MŰSZAKI ALKOTÁSAI. a Senki sem tekinte mélyebben a szándéklott kivitelnek a lehetetlenséggel határos tömkelegébe, mint ő.1) Mindinkább megizmosodik benne az a meggyőződés, hogy a hagyományos sérelmi politika küzdelmeitől jobb eredmény soha sem várható, de hogy magát a nemzetet kell saját erejéből reformálni, egységessé és erőssé kell azt tenni, hogy majdan saját életrevalóságában lelje meg jövőjének igazi biztosítékát. Megfogalmazza a teendők sorrendjét és egy nagy tettet, amelyre nem pillanatnyi felhevülés, hanem mély megfontolás ösztönzi, megalapítja a nemzeti nyelv kifejtésére hivatott M. T. Akadémiát. Felébreszti az egyesületi életet, melyre akkor még — nemzeti kormány híjján — a legnagyobb feledatok vártak. Majd költővé varázsolja hazája szeretete * 2) és megírja Hitelét, nemzeti újjászületésünk e szellemtől szikrázó harsonáját, amelyet még ma is csak benső érdeklődéssel és megilletődéssel olvashatunk, mint annak az alig-múlt kornak egyik legértékesebb ereklyéjét. Mialatt e könyv szerte a hazában, a palotától a kunyhóig, diadalmas útját járja, és eszméi a szerzőjétől alapított egyesületekben és a megyék gyűlésein megvitatva lassan-lassan a köztudatba beférkőznek. Széchenyi az Aldunára indul, hogy megismerkedjék a tengerrel való közlekedés akadályaival, de ez argonauta útjában súlyosan megbetegszik, a halál lehelletét érzi. Végsőnek vélt perczében útitársának tollba mondja politikai végrendeletét, mintha messzeható tervének legalább legfőbb pontjait akarná megmenteni. »Magyar Ország fölemelésére csak három eszköz van: Nemzetiség, közlekedés és végre más nemzetekkel való kereskedési összekapcsolás. Ezeket kötöm nektek szívetekre; emeljétek az elsőt tehetségtek szerint fel, s díszesítsétek igazi nemesség által. Fejtsétek ki a másodikat Budapesti fővárosunkban. Tegyetek min t Kelet népe (1841.) 25. 1. 2) Világ (1831.) XIV. 1. 1*