XVI. századbeli magyar költők művei 6. kötet 1560-1566 - Régi magyar költők tára 7. (Budapest, 1912)
Jegyzetek
SZENDREI NÉVTELEN : SZILÁGYI M. ÉS HAJMÁSI L. HISTÓRIÁJA. 371 nem rejtette el a versfőkben, így ismeretlen maradt, Toldy nevezte el Szendrei névtelennek. Kardos Albert nem tartja valószínűtlennek, hogy Balassa Bálint az. «Ha barátja volnék — úgymond — a merész föltevéseknek, a szendrei névtelen ifjúban hamar magára Balassára ismerhetnék. Nincs semmi, ami a fölvételnek határozottan ellentmondana, sem az évszám (természetesen ő csak a Csoma-kódexre gondolt), sem a hely, amikor és ahol a költemény szereztetett. Balassa 1571-ben húsz éves ifjú, ki már irodalmi munkásságra adta magát, mert ekkor fordítja németből, «az ő szerelmes szüleimnek haborúságokban való vigaztatására» , «Beteg Lelkeknek való füves kertecskét». Szendrőn pedig ez évben éppen úgy lehetett végbeli vitéz, mint később Eger várában ; mindkettő végház volt nem messze a Balassa-birtokokhoz és mindkettő császári katonasággal lakva; Balassa pedig kezdettől végig a császárt szolgálta. Ha Balassa a szendrei ifjú, akkor szíve szomorúságát is értjük, hiszen ebben az évben folyt atyjának felségárulási pere; az említett vigasztaló könyvecskét is szíve szomorúságában fordította. Sőt mi több, Balassa azt a versformát — melyben Szilágyi és Hajmási históriája van szerezve —, kétszer is a maga gondolta nótájának nevezi, ámbár korábbi használata is ismeretes. Ha mindehhez csak egy pozitív bizonyíték járulhatna, t.„ hogy Balassa 1571-ben valóban Szendrőben vitézkedett, föltevésemnek megszűnnék merészsége, sőt nagyon is valószínűvé válnék!» (Szilágyi és H. mondája. Bp. 1885. 8. 1. és Egy. Phil. K. 1885. 590. 1.) Szilády is rámutatva arra, hogy a Szilágyi és Hajmási históriája ugyanolyan hármasokban van írva, mint a Balassa Beteges lelkem ismét énnekem most új szerelemtől kezdetű éneke (1928. kiad. 81. sz.), azt a «feltűnő véletlenség»-et is megemlíti, hogy a Szilágyi és H. históriája szereztetési ideje mondhatni összeesik Balassa írói fellépésével. De Szilády később úgy látszik, hogy ezt az egyébként sem határozott feltevést feladta, midőn Szilágyi és Hajmási 1561- ből keltezett Vasady-kódexbeli szövegének adott elsőséget az 1571- ből keltezett Csoma-kódexbeli szöveggel szemben. Balassának két maga gondolt (ill. a másik «Az magam gondolván») nótája van, t. i. a fentebb idézett 31. számon kívül a 84. [Szil. II] számú «Áldott Julia» kezdetű költeményé is. De a 81. [Szil. VI.] ének versformája Szegedi Gergely VI. Psalmusáéval, s az 1566. évi Váradi Énekeskönyv II. Psalmusáéval (Harsányi—Hartyáni) megegyez, tehát egyező versforma mellett legfeljebb külön-