Gombocz Zoltán - Melich János: Magyar Etymologiai Szótár, 1-2. kötet. A-Geburnus (Budapest, 1914-1944)
B - bojt - bolt - bojt - bojtár - bojtorja - bojtorján
451 BOJT—BOJTÁR BOJTORJA—BOJTORJÁN 452 össze-bojt [egy adat Vas megyéből, MTsz.] ,összeveszít“; — meg-bojt [egy adat a Székelységből, MTsz.] ,megbolygat“. — Származékok : fel-bojtol [alakv. : fel-bojtol MTsz.] ,bujtogat“; — bújtat [NySz. I, 321; SzD.] ua. : — bujtogat [St. ; alakv. : bojtogat Tzs. 1838] ua. Vö. még CzF., Budenz, MUSz. 505. sz. Vö. a bojtár c. 2. bojt[aec. bojtor, első adat MA. ; alakv. : co/1NyF. IX, 27] 1. ,surculus, coma, schoss, pfropfreisslein“ MA., PP., SzD. . .fenyőág“ Csík m., Hokger . 2. ,quaste, fimbria pendula in vestibus“ SzD., Márt. 1807, Kassai, I, 338. —bojtos [első tu.-i adat 1211-ből: Buhtus OklSz.; alakv.: 1211, 1240, 1252: Buktus OklSz. (? bojtos) ; 1327: Bohtus uo., bojtos NySz.] ,hirsutus, villosus“ Szikszai ,comosus, surculosus, hirsutus, hirtus, hispidus“ PP. . .haaricht, schossreich“ MA. 1708; ,haaricht, rauh, stachlicht, struppiche PP. 1767. ,mit quasten versehen, zottig“ Márt. 1807; MTsz.; — böjti [első adat Kassai, I, 338; más adat MTsz.; alakv.: böjti MTsz.] ,bojtos szőrű ökör, tinó“; bojtika [MTsz.] ,bojtocska“. Eredete ismeretlen. Elfogadhatatlan magyarázat: Budenz, MUSz. 460. és 464. 1. 3. Bojt [első adat 1262-ből : Botit, szil., Kovács. Ind.; alakv.: Botit 1. fentebb; szn.-ből lm., falu Bihar m., első adat a XIII. sz. elejéről, Vár. Reg. 172. §.: Boot, uo. 287. §. : Bodú; alakv.: Bod, Bodu 1. feljebb, Bohtti Csánki, I. 604] ,nomen personarum et locorum“. Eredete ismeretlen ; lehetséges, hogy idetartoznak a következő régi adatok is: Bojta [falu neve az esztergomi érsekség területén, ma nincs meg: 1. Kovács, Ind.]; — Budu |szn., 1. Vár. Reg. 291. §.] ; — Butit [falu, Vár. Reg. 262. §.] ; — Bukta cv Buhte [szn., vö. Vár. Reg. 340. §.: Buktam. Büktem acc. ; Bukta Kovács, Ind., Backte fulde uo.] .— Buktus [szn., I. OklSz. bojtos és bojtos alatt]. bojtár [Tzs. 1838; első adat 1660-ból, NySz. ; a régiségben s a népnyelvben általában bujtár CzF., MTsz., NyÚSz., Nyr. XXX, 516, XXXII, 160, 234. alakv.: bojtár, bujtár Simai, Végt. I, 124; bajtár Nagy, Csökölyi nyelvj. 49] ,tyro opilionis, subopilio, schäfer- od. hirtenjunge“. A Nyr. XXXII, 154. lapján közöltispáni jelentés nincs igazolva. — Származékok, összetételek: bujtárkodik [első adat 1756-ból. MFl., 1. Ny.Sz. is] .opilionem agit“. — ügyvédbojtár [első adat a XIX. század második feléből] ,der advokatursadjunkt“. Eredete nincs tisztázva. Legvalószínűbb, hogy a bujt oo bojt (vö. bujtogat és az 1. bojt c.) ige -ár képzős mn.-i származéka (vö. kopár, szikár, kajtár stb.) ; eredetileg bu(o)jtárlegény, -fiú, -gyerek volt s ebből tapadás útján bu(o)jtár [hasonlóan származtatja Kr., MFl., s CzF.]. Más, de kevésbbé valószínű magyarázatok: Kossuth Lajos, Szarvas Gábor Nyr. XIII, 518, 562 (vö. még Ung. Revue V, 281, Nyr. XV, 257, Körösi, 01. el., Nyr. XXXV, 36, Szvj. VII, 4,287, 289) olasz jövevényszónak magyarázta: romagnai olasz boitaro .ökörpásztor“. E Kossuthtól idézett ol. tájszót eddig semmiféle szótárból sem tudtuk igazolni, s a lat. bos, ill. bovarius („ol. boaro .ochsentreiber“, fr. bouvier .kuhhirt“) szóhoz való viszonya is tisztázatlan. MiKL.Slav. el., Nyr. XI, 117. EtWb. s ennek nyomán Bern. EtWb. a m. szót a szlov. bajta ,hölzerne hätte“ (- lomb. olasz baita ua.) szóval hozza kapcsolatba. Nyilvánvaló jelentéstani nehézségek miatt elfogadhatatlan. A magyarból: tót bojtár [alakv. : bojtár Czambel, Rec. bujtár Rank; vö. Halász, Nyr. XVII, 253] .schäferjunger Berno. [ hazai kisor. bojtarb ua. Csopey, Sborn, Lám. 222 | hazai oláh bojtar ua. Alexics, Nyr. XVI, 399. ?bojtárja [két adat Heltai, Meséi, kiadta Imre Lajos, 56, 57. lap (XXII. mese) : „Talála egy igen aglonát a Boytoriác kőzet . . . farkamat is lemetélte és ide kergettet a bojtoriába“ (így az eredeti kiadásban is, az 1596. évi kiadásban : „a Boytoriak kőzet... a boytoriaban) Imre Lajos szerint „talán kis erdő, csalit, berek, melyben sok bojtorján van.“ — Bár nem valószínű, hogy a fenti két adat sajtóhiba (vö. a LXIV. mesében, a kiadás 144. lapján : „a soc teuissec és boytorjánoc kőzet“), mindazonáltal megerősítésre szorul. — A bojtorja viszonya a bojtorjánhoz is alaktani tekintetben homályos; elvonás. bojtorján [első (tulajdonnévi) adat 1240-ből: Buhturuyan OklSz.; első köznévi Beszt. szój.; alakv.: bachtorÿan Cas. gl. : bujtorján Ind. voc. 53 (vö. baytoryan Schl. szój.); bujtorgyán MNy. IV, 94 ; buyturian Murm. ; buytoryan Beythe ; bujtorján, bujtorgyán, bujtorgyán MTsz., NyF. XL, 12; MNy. IV, 432; bojtoryány) NySz.; Márt. 1807; Nyr. XXIII, 287; Tzs. 1838; bojtorvány, bojtorjány, bojtorány MTsz.] 1. ,Agrimonia eupatorium. Xanthium strumarium, Lappa minor, Beszt. szój., Cas. gl. (barda,na . Lappa major, 1. Bauhinus, Pinax Theatri Botanici, Basel, 1671.