Magyar Pedagógia 51. (1942)
GYULAI ÁGOST: Kornis Gyula: Nietzsche és Petőfi
IRODALOM mennyire meghálálja a ráfordított időt. Fizikai filmek vannak, ha nem is elégséges, de minden esetre elfogadható számban és minőségben, de egészen mostoha gyerek e téren a matematika. Matematikai oktatófilmünk nincs, pedig szükség volna rá. Ha sikerülne a matematikai filmet megvalósítani, ezzel is sokat tettünk a túlterhelés enyhítése érdekében. Nem csak azzal, hogy a filmek bemutatása és a filmes óra előkészítése időt vesz igénybe és nem jelent újabb megtanulni való leckét a diáknak, hanem sokkal inkább azzal, hogy a filmes óra sokat hangoztatott varázsának az új erejével ható jótékony momentumait fel lehetne használni a matematika tételeinek megelevenítésére, a tanulók szimpátiájának megnyerésére, látókörük szélesítésére. De arra is fel lehetne használni a filmet, hogy bemutassuk a matematika tételeinek olyan alkalmazásait, amelyeket sem modelleken, sem álló képeken nem lehet megfelelően szemléltetni. A filmbemutatással kapcsolatban is elmondhatjuk, hogy a ráfordított idő nem elveszett idő. »Az időből okosan veszteni is kell, aki mindent meg akar nyerni, legtöbbet vesztt (Bolyai). Igazi, hogy az ilyen sok szempontú, mindenben a tanulók érdekeit szolgáló tanító és nevelő munka erős túlterhelést jelent a tanár számára, de azt már megszoktuk, hogy a tanár sorsa a gyertyáé. Miközben másoknak világít, önmagát fogyasztja el. Bukovszky Ferenc: IRODALOM. Komis Gyula: Nietzsche és Petőfi. Budapest, 1942. A Franklin-Társulat kiadása. 8-r., 46 lap. Fölemelő, nemzeti önérzetünket s öntudatunkat méltán tápláló és nevelő gondolatvilágba vezet el örvendő, buzgó olvasói között bennünket, magyar nevelőket is Komis Gyula újabb könyve. Kiegészítéséül Petőfi pesszimizmusáról szóló régibb nagybecsű munkájának, eszmetörténeti tanulmányai során ezúttal olyan tárggyal foglalkozik, mely nemcsak Petőfi világirodalmi jelentőségét domborítja ki, a XIX. század egyik legérdekesebb filozófus-elméjére, Nietzschére való egykori hatását elemezve, hanem néhány olyan gondolattal is gyarapítja tudásunkat, melynek föltűnése Petőfinél s egy nemzedékkel később Nietzschénél, szinte intuitív módon és jóslatszerűen, de a világlélek fejlődése szerint logikusan világít bele a XX. század mai mozgató eszméinek roppant görgetegébe. Mikor Nietzsche fiatalabb éveiben Petőfi bűvkörébe került, akkor nemcsak az őt is, épen úgy mint. Petőfit, fogvatartó misszió tudata irányította tekintetét el a maradi múlttól a jövő felé, hanem egy intuíció is. Megérezte, hogy a kultúra, mely régi kereteiben már a XIX. század közepe táján és második felében észrevétlenül és lassan kint hanyatlás * V. 1 Dr. Bukovszky Ferenc: Matematikai oktatófilmeket! Oktatófilm Közi. V. 142. 1940. (Továbbá v. attól a szerzőtől: A film szerepe a matemaetikai tanításban, Oktatófilm Közi. VI. 310—320, 1941. és Szemlélet a matematikában, Orsz. Ev. Tanáregyesület 1940—41. évi Évkönyve, 08—86. 1. 117