Magyar Pedagógia 51. (1942)

GYULAI ÁGOST: Kornis Gyula: Nietzsche és Petőfi

IRODALOM mennyire meghálálja a ráfordított időt. Fizikai filmek vannak, ha nem is elégséges, de minden esetre elfogadható számban és minőségben, de egészen mostoha gyerek e téren a matematika. Matematikai oktatófilmünk nincs, pedig szükség volna rá.­ Ha sikerülne a matematikai filmet megvalósítani, ezzel is sokat tettünk a túlterhelés enyhítése érdekében. Nem csak azzal, hogy a filmek bemutatása és a filmes óra előkészítése időt vesz igénybe és nem jelent újabb megtanulni való leckét a diáknak, hanem sokkal inkább azzal, hogy a filmes óra sokat hangoztatott varázsának az új erejével ható jótékony momentumait fel lehetne használni a matematika tételeinek megele­­venítésére, a tanulók szimpátiájának megnyerésére, látókörük szélesítésére. De arra is fel lehetne használni a filmet, hogy bemutassuk a matematika tételeinek olyan alkalmazásait, amelyeket sem modelleken, sem álló képeken nem lehet megfelelően szemléltetni. A filmbemutatással kapcsolatban is elmondhatjuk, hogy a ráfordított idő nem elveszett idő. »Az időből okosan veszteni is kell, aki mindent meg akar nyerni, legtöbbet veszt­t (Bolyai). Igazi, hogy az ilyen sok szempontú, mindenben a tanulók érdekeit szol­gáló tanító és nevelő munka erős túlterhelést jelent a tanár számára, de azt már megszoktuk, hogy a tanár sorsa a gyertyáé. Miközben másoknak világít, önmagát fogyasztja el. Bukovszky Ferenc: I­RODALOM. Komis Gyula: Nietzsche és Petőfi. Budapest, 1942. A Franklin-Társu­lat kiadása. 8-r., 46 lap. Fölemelő, nemzeti önérzetünket s öntudatunkat méltán tápláló és nevelő gondolatvilágba vezet el örvendő, buzgó olvasói között bennünket, magyar nevelőket is Komis Gyula újabb könyve. Kiegészítéséül Petőfi pesszimizmu­­sáról szóló régibb nagybecsű munkájának, eszmetörténeti tanulmányai során ezúttal olyan tárggyal foglalkozik, mely nemcsak Petőfi világirodalmi jelentő­ségét domborítja ki, a XIX. század egyik legérdekesebb filozófus-elméjére, Nietzschére való egykori hatását elemezve, hanem néhány olyan gondolattal is gyarapítja tudásunkat, melynek föltűnése Petőfinél s egy nemzedékkel ké­sőbb Nietzschénél, szinte intuitív módon és jóslatszerűen, de a világlélek fejlődése szerint logikusan világít bele a XX. század mai mozgató esz­méinek roppant görgetegébe. Mikor Nietzsche fiatalabb év­eiben Petőfi bűv­körébe került, akkor nemcsak az őt is, épen úgy min­t. Petőfit, fogvatartó misszió tudata irányította tekintetét el a maradi múlttól a jövő felé, hanem egy intuíció is. Megérezte, hogy a kultúra, mely régi kereteiben már a XIX. század közepe táján és második felében észrevétlenül és lassan kint hanyatlás­ * V. 1 Dr. Bukovszky Ferenc: Matematikai oktatófilmeket! Oktatófilm Közi. V. 142. 1940. (Továbbá v. attól a szerzőtől: A film szerepe a matemae­tikai tanításban, Oktatófilm Közi. VI. 310—320, 1941. és Szemlélet a matematikában, Orsz. Ev. Tanáregyesület 1940—41. évi Évkönyve, 08—86. 1.­ 117

Next