Magyar Pszichológiai Szemle 14. (1941)
1941 / 1-2. szám - BODA ISTVÁN: A magyar alkalmazkodás problémája
BODA ISTVÁN sevista uralom összeomlását követő államvezetés külpolitikai vonatkozásokban a helyes alkalmazkodásnak eredményes, mert hiszen a magyar nemzetnek új meg új megerősödéseire elvezető útját járja. Joggal erősödhet bennünk az a remény, talán mégsem korcsosult hát el a magyar nemzet odáig, hogy az idejében való megfelelő alkalmazkodásokra egyáltalában képtelenné vált volna. A magyar élet is azonban, a nagy európai, sőt még tágabb körű átalakulásoknak ebben az adott időszakában, a külpolitikai vonatkozásokon túl egyéb, így belpolitikai, általános kulturális, gazdasági, szociális stb. vonatkozásokban is helyesen alkalmazkodó új átalakulásokra kényszerül, és az átalakulásnak ezen az útján már régóta ténylegesen el is indult. Új magyar élet kell, hangzik egyre szélesebb néprétegek száján, és — főleg Gömbös Gyula kormányától kezdve — a hivatalos államvezetésben is egy nagy és korszerű magyar megújulás gondolata jut erőteljesen (és a pusztán gazdasági életvonatkozások körén egyre jóval túlterjedően) érvényesülésre. Nem tartozik reánk, hogy politikai vonatkozású állásfoglalásokat, vagy akárcsak helyesléseket, vagy kifogásoló kritikákat, vagy esetleg konkrét megoldás-tervezeteket hangoztassunk. De — a tárgy pszichés lényegénél fogva — bizonyára elsősorban éppen minket, pszichológusokat illető feladat, hogy elvi alapon — az ilyen tárgykörben lehetséges fokú — exakt feleletet keressünk abban a nagyon érdekes és rendkívüli gyakorlati fontosságú kérdésben, hogy várjon a magyarságot a maga jellegzetes népi, faji, nemzeti jegyei mennyiben teszik az eredményes, gyors, plasztikusan rugalmas alkalmazkodásra — mintegy elvileg — képessé vagy képtelenné. H. Vegyük legelőbb kissé közelebbről szemügyre az alkalmazkodás pszichés lényegét és a helyes alkalmazkodásnak lelki előfeltételeit.1 a) Bizonyára könnyű belátnunk, hogy az alkalmazkodás, 1 E rész elemzéseiben a Protestáns Szemle 1941. márciusi számában megjelent „Magyarság és alkalmazkodás“ c. tanulmányunkra támaszkodunk.